puszta

A Körös-Maros Nemzeti Park pusztai területein egyre nagyobb csapatokban mozognak a fehér gólyák. Az ivaréretlen és az öreg madarakhoz immár az idén kirepült fiókák is csatlakoztak, szorgalmasan tanulják az önálló életet.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban fekvő Vásárhelyi-puszta az itt élő emberek számára nemcsak füves táj, melyet a nyári meleg aranysárgára festett, hanem állattartásra és legeltetésre alkalmas pusztarész is egyben.

A Tisza túloldalán, a Baksi-pusztára kihelyezett vércseládákban idén a Kiskunsági nemzeti Park munkatársai és az MME önkéntesei ötven pár kék vércsét és 75 pár vörös vércsét találtak.

A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva még a forró, nyári napokon is sokféle virágban gyönyörködhetünk. A Csanádi pusztákat – elsősorban a tejoltó galajnak köszönhetően -, most a sárga szín uralja.

Egy magányos fa csúcsa kiváló leshely az apró termetű tövisszúró gébicsek, kis őrgébicsek, szalakóták, de a nagyobb vörös vércsék, egerészölyvek és a pusztai területeken csúcsragadozóként jelenlévő parlagi sasok számára is. Minden fáért órási a harc!

A parlagi sasok, rétisasok és kerecsensólymok között is lehet barátság? S ha igen, mi az oka? Mutatjuk!

Egy gabonatáblánál vadászgatott a páratlan páros.

Keleti rablópillék, tőrös szöcskék és magyar tarszák is a kíváncsi kirándulók szeme elé kerülhetnek Makó térségében a nyáron. Mutatjuk, hol mire érdemes figyelni a környéken!

Június derekán már 680 sztyeppi sirály éjszakázott a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon. Nappal a környező gyepeken táplálkoznak, egereket, pockokat, rovarokat fogdosnak.

A tavaszi-nyári időszakban egyebek mellett kacsafarkú szendert, nappali pávaszemet, különböző boglárkafajokat, atalanta- és a bogáncslepkét, továbbá citromlepkét, káposztalepkét, kis rókalepkét, kardoslepkét és fecskefarkú lepkét is megcsodálhatunk Dévaványa térségében.