kerecsensólyom

Az MME Csongrád megyei Csoport első őszi előadását tartja a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában szeptember 26-án.

A parlagi sasok, rétisasok és kerecsensólymok között is lehet barátság? S ha igen, mi az oka? Mutatjuk!

Mintegy húsz pár költött Hódmezővásárhely, Székkutas, Makó és Földeák térségében, a kis kerecsensólymok június közepére el is hagyták fészkeiket.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Makói Tájegységén hosszú évek óta az egyetlen költő nagy sólyomfaj a kerecsensólyom. Vándorsólymok is előfordulnak a térségben, bár költésük nem jellemző.

Az Év Madarának választott kerecsensólymok rendszeresen zavarják a récecsapatokat, próbálják kiragadni a lemaradozó gyengébb vagy beteg példányokat, de akár egészségeseket is képesek zsákmányul ejteni.

A sasok mellett mind a 17 Magyarországon rendszeresen telelő nappali ragadozómadár-faj egyedeit számba veszik a szakemberek.

Vörös vércséket, rétisasokat, parlagi sasokat, egerészölyveket, kerecsensólymokat és karvalyokat is felfedezhetnek a madárbarátok a kardoskúti térségben.

Kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk: az Európai Unióban élő állományának több mint 60 százaléka Magyarországon fészkel, és világszinten a Kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak.

Egerészölyvek, barna rétihéják, kabasólymok, karvalyok, vörös és kék vércsék, réti és parlagi sasok is zsákmányra vadásznak.

A Kardoskúti Tájegységben összesen 36, a Maros-ártérben, a Csanádi-pusztákon 14 kerecsenfióka repült ki idén. Rágcsálókkal, vízimadarakkal etették őket gondos szüleik.