csanádi puszták

Ilyenkor a nőstények akár 2-3 km-re is eltávolodnak a víztől, ott keresnek alkalmas helyet, ahová lerakhatják a tojásaikat. A tojásokra és az apró teknősökre azonban sok veszély leselkedik: rókák, vaddisznók, aranysakálok, dolmányos varjak, szürke gémek és fehér gólyák is szívesen csemegéznek belőlük.

Mintegy húsz pár költött Hódmezővásárhely, Székkutas, Makó és Földeák térségében, a kis kerecsensólymok június közepére el is hagyták fészkeiket.

A Körös-Maros Nemzeti Park egész területén, így a Csanádi pusztákon is több olyan tevékenységet folytatunk, melyek célja, hogy az ősgyepekbe beékelődő, illetve azok peremén elhelyezkedő szántók visszagyepesedjenek.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban idén a szokásosnál korábban, már május elején csúcsvirágzásban volt a fokozottan védett bókoló zsálya. Sőt, az első virágok már április elején megjelentek, ilyen korai időpontra eddig még nem volt példa.

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén található Nagy-Zsombékban és a Csikóspusztai-tavon is több pár gólyatöcs költ az idén. A gondos madarak különös trükkökkel terelik el a fiókákat veszélyeztető ragadozókat.

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének egyik legjelentősebb természeti értéke az itt élő, szigetszerű populációt alkotó túzokállomány.

A kamillától a kék atracélon át az ökörfarkkóróig sok-sok növényfaj a szokásosnál jóval korábban kezdett virágozni. Az április eleji meleg az év leglátványosabb időszakát eredményezte a Csanádi pusztákon.

Mint megíruk, korábban úgy tudták, a vásárhelyi pusztában is él kb 10 példány.

Általában március elején kezd virágozni, de idén a meleg időjárásnak köszönhetően már február utolsó hetében megjelentek sárga virágai Székkutas határában, illetve a Kardoskúti-pusztán is.

Legalább kétezer vadlúd tartózkodik jelenleg Makó térségében. Megfejtettük, hogyan dolgoznak össze, mutatjuk a titkot! Figyelem, nem csak üres fecsegés!