aszfaltozás

Valami egyre jobban bűzlik az önkormányzat kampányberuházásai körül. A pénzük, a ki nem fizetett tízmillióik után futnak az alvállalkozók a Kossuth téren, a Vörösmarty utcában és a Márki-Zay házi építési vállalkozójaként emlegetett Kardos Imre felszámolás alatt álló cégének projektjeinél is.

A választások előtt térkövessé tették a Rudnay utca egy szakaszát, azonban ahogy maradtak hiányosságok, vagy éppen furcsaságok

Ezer sebből vérzik a vásárhelyi Vörösmarty utca közel százhúsz milliós felújítása. Az alvállalkozók, beszállítók a pénzük után futnak, a környéken élők a kivitelezés minőségére panaszkodnak, annak tartóssága miatt aggódnak, s máris úthibák ütötték fel a fejüket. Márki-Zay hárít.

A 190 millió forintos beruházással kilencven százalék fölé emelkedik a belterületi szilárd burkolatú utak aránya a településen.

Hullámvasút módjára rázó út, méteres szintkülönbség, kikopó aszfalt. Átgondolatlan, előkészítetlen, félig-meddig megcsinált beruházások. Avagy: olcsó húsnak híg a leve. Számos elfuserált útépítés borzolta a kedélyeket Vásárhelyen az elmúlt években. A jó nem ilyen.

Az elmúlt időszakban pánikszerűen aszfaltoznak Márki-Zayék, ám nincs már annyi idő a kampányból, hogy behozzák a sokéves lemaradást.

Egyre szürreálisabb, amit a város közlekedésével csinálnak. Most épp a Bajza utcában alkottak nagyot.

Az algyőiek szerint kicsinyes politikai bosszú állhat annak hátterében, hogy a helyi útépítő vállalkozástól nem is kértek ajánlatot.

Márki-Zay Péter súlyos adóforintokból eltartott médiamunkásai próbálják magyarázni a magyarázhatatlant, azonban a 133 millió forintból összetákolt Bordás utcára továbbra sem tudjuk rámondani, hogy minőségi munka.

Szél István fontosnak tartja, hogy a helyi úthálózat is korszerű legyen.