Előrelépés a mezőgazdaságban: közös űrprojekten dolgozik az SZTE és a mezőhegyesi ménesbirtok

A Szegedi Tudományegyetem kutatói egy, a Nemzetközi Űrállomás által meghirdetett pályázat keretében űrfelvételek elemzésével segítik a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területén folyó növénytermesztést – mondta a Rádió 7 Közös nevező című műsorában a Kovács Norbert.

A vezérigazgató kifejtette, a Szegedi Tudományegyetem által vezetett kutatás lehetőséget ad arra, hogy a Nemzetközi Űrállomásról, mintegy 400 kilométer magasságból olyan emberi szem által nem látható, nagy felbontású hiperspektrális képeket készítsenek a gazdaság területéről, melyek részletességükkel elősegítik a növénytermesztési és földfelszíni folyamatok vizsgálhatóságát.

A féléves pályázat keretében, az űrből készített képek segítségével nyomon követhetők lesznek a különböző növényfajok fejlődési szakaszai, a terület fizikai paraméterei, valamint a föld nedvesség- és tápanyagtartalma is, melyek vizsgálatai nagy előrelépést jelenthetnek a mezőgazdaságban.

Kovács Norbert részletezte: Magyarországon és világon egyaránt ez az első olyan kezdeményezés – a korábbi negyvenhárom Nemzetközi Űrállomáson végzett hasonló projekt közül –, amely kutatásaival a mezőgazdaságban végzett munkálatok eredményességét kívánja előrelendíteni.

A Nemzetközi Űrállomás hiperspektrális kamerája képes vizsgálni a Föld felszínét, légkörét, a felszín alatti és óceán alatti változásokat, annak élővilágát, de pontos adatot szolgáltat a tengervizek hőmérsékletének emelkedéséről és minden egyéb fizikai változásról is.

A mezőhegyesi termőterületről rögzített nagy felbontású képeket a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja dolgozza fel, ezt a munkát a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. utóvizsgálata, mérése, az adatok valóságtartalmának ellenőrzése követi.

„Minden esetben, amikor ilyen vagy hasonló jellegű kutatási projekten dolgozunk, az a célunk, hogy a végén összefogjuk az eredményeket, beépítsük a mindennapokba, és a termelés hasznára fordítsuk, akár mezőgazdasági, gyakorlati, akár környezetvédelmi szempontból” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Kovács Norbert azt is elmondta, a projekt egyik fő célja a környezetvédelem: vizsgálják az édesvízkészlet korszerű és optimális felhasználási módjait, valamint a növényvédelmi, tápanyag utánpótlási munkálatok végzését oly módon, hogy azok a legcsekélyebb mértékben terheljék a Föld felszínét.

Kép forrása: Rádió7