Meghalt Csoóri Sándor

Hosszan tartó súlyos betegség után, nyolcvanhat éves korában elhunyt  Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze. Haláláról a Kormányzati Tájékoztatási Központ számolt be az MTI-nek. Nekrológjukban a nemzet lelkiismeretének nevezik a kortárs magyar irodalom nagy alakját.

Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel is teli új kor kezdete is. Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet – áll a szövegben, kiemelve, Csoóri “az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét” hagyta az utókorra; végiggondolni az ő gondolatait és végigmenni az ő keskeny útján”.

_{Forrás: MTI/Kollányi Péter}

Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orosz Intézetében végezte.

1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, de mintegy húsz éven át a MAFILM dramaturgjaként is.

Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerése mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, majd 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze címet.

A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.

Csoóri Sándort a kormány saját halottjának tekinti.