Rákosi börtönei Karcagon

Karcagon, immár ötödik állomásán nyílt meg az Emlékpont vándorkiállítása, a Rákosi börtönei. Az ötvenes évek büntetés-végrehajtási intézeteit, a börtönök és internálótáborok világát megidéző tárlatot Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi közgyűjtemény vezetője ajánlotta a közönség figyelmébe szerda délután a Győrffy István Nagykun Múzeumban.
A Rákosi börtönei című tárlat 2014-ben nyílt meg Hódmezővásárhelyen az Emlékpontban. A vándoroltatható kiállítás az elmúlt szűk két évben az ország számos pontján járt már, bemutatva a Rákosi Mátyás kommunista diktátor által
fémjelzett korszakot.
A múlt század ötvenes éveinek elejére politikai foglyokkal teltek meg az ország börtönei, internáló-, és
kényszermunkatáborai. Miklós Péter megnyitó beszédében áttekintette a kommunista terror időszakának politikai, társadalmi és börtönviszonyait, melyet a kényszervallatások, a zsúfoltság, az őrök kegyetlenkedései és a
kilátástalanság jellemezte.
Forrás: Emlékpont Múzeum
A vásárhelyi intézményt vezető történész párhuzamba állította a szegedi Csillagbörtön híres” politikai foglyainak,
Rákosi Mátyásnak, Kádár Jánosnak és Szálasi Ferencnek négy fal közötti” életkörülményeit (előbbi zárkája egész nap nyitva állt és szabadon járkált írnoki helye és cellája között, sőt pártgyűléseket is tartott) a kommunizmus Ne csak őrizd, gyűlöld is!” világával.
Miklós Péter végezetül felhívta a figyelmet arra is, hogy az 1956-os forradalmat követően ismét politikai foglyokkal teltek meg a börtönök Magyarországon, valamint Kádár kicsinyességét jellemezvén elmondta, hogy a kommunista diktátor “utánanyúlt” az őt 1951-ben börtönbe juttató akkor már Szovjetunióbeli száműzetésben élő Rákosinak.