Origo: végrehajtást indított Márki-Zay bábacége ellen az adóhatóság

Az origo.hu számolt be arról is, hogy Márki-Zayék bábacégénél mind a 2016-os, mind a 2017-es évben eltűnt az általuk a cég honlapján feltüntetett adatokból kiszámolható árbevétel fele. Ennek kapcsán megírták, hogy erősen feltételezhető, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester és felesége így akarta elkerülni az adó egy részének befizetését.

„Ez azért is különösen kínos, mivel ezekben az években, az azóta polgármesterré lett Márki-Zay Péter volt a cég ügyvezetője és tulajdonosa is. Mostanra már papírja is lett Márki-Zayéknak arról, hogy a családi cégükben nem tartják be az adózási szabályokat, és nem szeretik időben befizetni az adót. Ugyanis a NAV 2019. április 8-án végrehajtást indított a Te Szülésed Kft.-vel szemben, ami arra utal, hogy a magát a szabályszerűség, a törvényesség élharcosának beállítani szándékozó álfüggetlen polgármester családi cége „elfelejtette” befizetni határidőben az adót, így az adóhivatalnak végrehajtást kellett indítani” – írják.

Az Origo információi szerint 2019. április 8-án végrehajtási eljárást indított a NAV A Te Szülésed Kft.-vel szemben, mivel vélhetően nem fizették be időben a polgármester családi vállalkozása után a közterheket.

Vagyis most már papírja is lett a Te Szülésed Kft.-nek arról, amit elsőként az Origo írt meg, azaz hogy Márki-Zayék bábacégének adózásával valami nagyon nem stimmel.

forrás: Origo

Márki-Zay Péter és felesége, Vincze Felícia A Te Szülésed Kft. nevű bábacégénél felmerült az adóelkerülés gyanúja.

A cég korábban még elérhető honlapján szereplő adatok alapján a bábaszolgáltatás 2016. május 1-től fix áras volt: 180.000 forint/szülés.

forrás: Origo

A cég azóta törölt honlapjáról kiderült, hogy 2016-ban 60 szülést vezetett le a Te Szülésed Kft. Azaz, ha mindegyiket 180.000 Ft-ért végezték el, akkor 10.800.000 Ft volt az árbevételük ebben az évben. Azaz csak kellett volna, hogy legyen.

forrás: Origo

Az elérhető cégadatok szerint ugyanis csak 5.564.000 Ft árbevételt tüntettek fel a 2016-os évre vonatkozó pénzügyi beszámolójukban. Azaz a tevékenységük következtében keletkezett árbevétel közel fele, egészen pontosan 5.236.000 Ft egyáltalán nem látszik a cég pénzügyi adatai között.

Ez még megmagyarázható lenne azzal – ahogy azt a polgármester meg is próbálta korábbi cikkükre reagálva -, hogy csak 2016 májusától volt ennyi a fix díjazás.

2017-ben viszont már egész évben ez volt az árazás, és az arányok a valóság és a beszámoló adatai között ekkor sem változnak.

A 2017-es évre vonatkozóan, a már törölt honlapon azzal dicsekedtek, hogy 68 szülést vezetett le ebben az évben a bábacég, így a 180.000 Ft-os fix áron számítva 12.240.000 Ft-os árbevétel jönne ki. Ehhez képest a cégjegyzékben elérhető árbevételük 6.501.000 Ft, vagyis ismét közel a fele eltűnt az elvileg 68 szülésből összejött árbevételnek, egészen pontosan 5.739.000 Ft.

forrás: Origo

Ahogy azt már korábbi cikkükben megírták, a fentiek alapján könnyen felmerülhet annak a lehetősége, hogy a polgármester és felesége azért nem vallotta be az árbevételének egy részét, hogy elkerülje az adófizetési kötelezettséget.

Az adókijátszás már jogsértő cselekedet

Fontos elhatárolni az adóelkerülés és az adókijátszás fogalmát – ezt Erdős Gergely mondta korábban  az Origónak. A Századvég Politikai Iskola Alapítvány elemzője elmondta, az adóelkerülés lényege, hogy az adózó kihasznál bizonyos törvényi kiskapukat annak érdekében, hogy adóterheit minimalizálja.

Ebben az esetben az adózó formálisan a törvény betűje szerint jár el, magatartása nem tekinthető illegálisnak, ugyanakkor rosszhiszemű hozzáállásával sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, amely az adójogi jogviszonyokban is alapvető követelmény.

Ezen alapelv megsértésén túl – amely a gyakorlatban nehezen értékelhető, és általában nem jár jogkövetkezményekkel – magatartása nem tekinthető jogsértőnek, inkább etikai kérdéseket vet fel – mondta Erdős. Az adókijátszás ezzel szemben már jogsértő útja az „adóoptimalizálásnak”, az adózó kifejezetten jogszabályba ütköző módon jár el. Ennek skálája rendkívül széles lehet, a jövedelmek eltitkolásától kezdve, a kedvezmények jogosulatlan igénybevételén át különböző mulasztásokig – hangsúlyozta az elemző.

A számviteli szabályok megsértése is felmerülhet

Az adójogszabályok megsértésének számos szankciója van. Adókijátszás esetén szóba jöhet az adóbírság, illetve a mulasztási bírság, sőt a kettő akár együttesen is alkalmazható.

Az adóbírságot a hatóság adóhiány esetén szabja ki, ennek tipikus példája, ha az adózó nem vallja be, és meg sem fizeti az adót. A mulasztási bírság kiszabásának a vonatkozó jogszabályban vannak pontosan körülhatárolt esetei (például valótlan adatszolgáltatás), viszont alkalmazható az adókötelezettség megszegésének egyéb, nem nevesített eseteiben is, tehát igen széles körben kiszabható – tette hozzá.

Erdős kifejtette, ezenfelül az adójogszabályok megsértésének legsúlyosabb eseteit a Büntető Törvénykönyv is szankcionálja egy átfogó tényállás, a költségvetési csalás keretében. Továbbá a konkrét esetben a számviteli szabályok megsértése is felmerülhet, amelynek polgári jogi (kártérítési) és büntetőjogi (számvitel rendjének megsértése) következményei lehetnek.

Az Origo azon kérdésére, hogy adóelkerülésnek minősül-e, ha valaki az elérhető cégadatok alapján egy évben 10,8 millió forintos bevételre tett szert, de csak 5.564.000 Ft árbevételt tüntettet fel, az elemző azt válaszolta, a tényállás részleteitől függ.

Amennyiben bebizonyosodik az adókijátszás, számolni kell az előbb említett hatósági bírságokkal, de akár büntetőjogi kategóriaként a költségvetési csalás, illetve a számvitel rendjének megsértése gyanúja is felmerülhet.

Az tehát egyértelmű, hogy a NAV most végrehajtást indított Márki Zayék ellen, azt még nem tudjuk, ennek lesznek-e, és ha igen, milyen büntetőjogi következményei.

Forrás: origo.hu