Egy branddé vált fényképész dinasztia hagyatéka
Plohn József, mielőtt átvette idősödő apjának vásárhelyi üzletét, Bécset, Párizst és Milánót bejárva pallérozta tudását. Az Andrássy úton álló egykori műtermében – apja másfél száz évvel ezelőtt, 1869 májusában a mai Petőfi és Lánc utca sarkán nyitott stúdiót – kiváló érzékkel ragadta meg a helyi karaktereket, s velük egy múlófélben lévő öltözetkultúrát, a népi kismesterségeket, a kiterjedt tanyavilágot, azok lakóit, a közösség számára fontos, örömteli és tragikus eseményeket is lencsevégre kapta. Erről Szabó Magdolna, a Néprajzi Múzeum etnográfus-muzeológusa szólt megnyitójában, hangsúlyozva: a fotográfus Vásárhely kedvelt polgára volt, aki jó kapcsolatot tartott valamennyi felekezet, társadalmi réteg tagjaival, ezért is álltak olyan sokan fényképezőgépe elé megörökíttetni magukat.
A Plohn-műterem fotói ma már a helytörténet és a néprajzkutatás megkerülhetetlen forrásanyaga, ám a fényképész nemcsak egy-egy téma dokumentálását végezte el, de a képek kompozíciója, kifejező ereje és közvetlensége ma is megragadja a felvételek szemlélőit. Plohn Józsefet azonban nemcsak szakmai tevékenysége miatt ismerte el a város, műterme egy határozott értéket megfogalmazó művésztársaság sajátos, egymást inspiráló baráti találkozóhelye is volt. Szívesen időzött itt Endre Béla, Pásztor János vagy Tornyai János, legfőképp utóbbi biztatására mélyült el Plohn József a néprajzi témájú fényképezésben, de ő készítette el A juss című festménysorozat fotó-előtanulmányait.
A tárlat képeinek nagy része a Tornyai János Múzeum gyűjteményéből származik, de a számos magánszemély és a szegedi Móra Ferenc Múzeum mellett a Bethlen Gábor Református Gimnázium, az Erzsébet Kórház, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára, Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Nemzeti Galéria is hozzájárult a hódmezővásárhelyi kiállításhoz, amelynek kurátora Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum helytörténész-muzeológusa.
(Forrás: Arany-Tóth Attila)
