Növelte a késes támadások számát a migráció Európában
Ezeket a cselekményeket a német nyilvánosságban mind a mai napig egyrészt helyi, vagyis nem országos jelentőségűnek tulajdonítják. Utcai késelések, megtámadott rendőrautók, fürdőzők zaklatása a strandokon – ezeket élik át Németországban, ahol
egyre gyakoribbak a migránsok által elkövetett bűncselekmények,
a német hatóságok pedig tehetetlenek. A valóság, a német média és a németek elképzelései szembekerültek egymással.
Nagyon megemelkedett a késes támadások száma
Nyugat-Európában a késeléses merényleteket a migrációhoz kötötték az elmúlt években, azonban különbséget kell tenni például az Angliában, valamint a többi nyugat-európai országban elkövetett késes konfliktusok között – nyilatkozta Tamási Erzsébet kriminológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Angliában rendkívül magas, 43 ezer környékére tehető az elmúlt öt évben elkövetett késes merényletek száma, ez a szám pedig egyre nő. Angliában fiatalkorú vagy nagyon fiatal felnőtt férfiak között folyik ez a konfliktusmegoldási módszer. Ez azonban nem ugyanaz, mint ami más nyugat-európai országban, Franciaországban vagy Németországban történik – hívta fel a figyelmet.
Úgy folytatta: ezekben az országokban szintén nagyon megemelkedett a késes támadások száma, a statisztikákból pedig érzékelhető, hogy ezt a számot
a migráció növelte meg nagyon.
A beérkező migránsok olyan kultúrát hoznak magukkal Nyugat-Európába, ami egyáltalán nem hasonlít a befogadó ország kultúrájára. A szakértő szerint ebből adódik a feszültség, a félelem és az idegenség, valamint ezeknek a különböző megnyilvánulási formája.
Számos ok húzódhat meg a késes konfliktusok mögött
Nyugat-Európában kutatták, milyen okai lehetnek annak, hogy ilyen magas a késes támadások száma. A támadások mögött többek között vallási és politikai okokat találtak, de volt olyan eset, amikor mentális problémái voltak az elkövetőnek – mondta Tamási Erzsébet.
A késes konfliktusok mögött még számos ok húzódhat meg, úgy mint például a szegénység, a munkanélküliség vagy a beilleszkedési zavar. Ha egy közösségnek nincs rá lehetősége, hogy elfogadjon másokat, akkor annak ilyen vetülete van – fűzte hozzá.
A szakértő szerint a Nyugat-Európába érkezőknek
csalódniuk kellett
miután „ide csábították” őket „a gazdagsággal és a pénzzel”, mert végül nem fogadták be őket, a kulturális különbségek felszámolására pedig nincs meg a szándék sem.
Az, hogy egy közösség hogyan használja az agressziót, egy kulturális nevelésbeli kérdés. Az a kultúra, amely támogatja az agressziót, abban az országban megvannak a keretei, hogyan lehet azt használni. Ha egy ilyen kultúrából valaki bekerül egy számára idegen környezetbe, a befogadó ország kultúráját lehet, hogy nem fogják tudni értelmezni, vagy nem fogják elfogadni azt, ezért ez is a késes támadások indítékai mögött szerepelhet – vélekedett Tamási Erzsébet.
Menedékkérőként érkezett az országba
A chemnitzi tartományi bíróság csütörtökön bizonyítottnak találta, hogy az országba menedékkérőként érkezett 24 éves férfi és nemzetközi körözés alatt álló iraki tettestársa tavaly augusztus 26-án hajnalban leszúrt egy 35 éves kubai származású német állampolgárt és súlyosan megsebesített egy másik férfit.
A vádlottat emberölésért és súlyos testi sértésért
kilenc év hat hónap szabadságvesztésre ítélték.
Az ügyészség tíz év börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A védelem a vádlott felmentését kérte, az ítélet nem jogerős. Kihirdetése után a szíriai férfi ügyvédei bejelentették, hogy fellebbeznek. A bűncselekmény esetenként erőszakba torkolló demonstrációk nemzetközi figyelmet kiváltó sorozatához vezetett a Szászország tartománybeli városban, és feszültséget okozott a szövetségi kormányt alkotó pártok között.
Forrás: hirado.hu, borítókép MTI/EPA/Filip Singer
