Új formát ölt a nemzeti alapon szerveződő civil ellenállás Vásárhelyen

November 4-én beszélgetünk, szimbolikus nap. Mit üzen ön szerint a mai magyarok számára?
Igen, ezen a napon verték le szovjet segédlettel a hazai kommunisták asszisztálása és hazaárulása mellett az 1956-os szabadságharcot. Ettől függetlenül a magyarok büszkék lehetnek arra, hogy elnyomott népként képesek voltak az akkori világ egyik legnagyobb haderejével rendelkező Szovjetunióval szembeszállni. Bár győzni nem sikerült, de az akkor fegyvert ragadó hősök az első jelentős sebet ejtették a legyőzhetetlennek hitt kommunista rendszeren, amely végül a bukásához vezetett. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyarországi kommunista diktatúrák szellemi örökösei ne lennének ma is közöttünk. Ezért kell mindig emlékeznünk és emlékeztetnünk a múlt eseményeire, amellett, hogy 1956 szelleméből ma is hitet és erőt meríthetünk.
Nemrég zajlottak le az önkormányzati választások. Ön Grezsa István polgármesterjelölt mellett dolgozott a kampányban. Hogy látja, miként értékeli a mostani helyzetet?
Megdöbbentő volt tapasztalni a kampány során, hogy mennyi indulat van az emberekben. De felemelő volt azt is látni, hogy milyen sokan vannak, akik békét szeretnének. A választások lezajlottak, sajnos nem azzal az eredménnyel, amit vártunk. Demokrataként elfogadjuk a kialakult helyzetet, sok sikert kívánunk az új városvezetésnek, a felelősség innentől kezdve teljes mértékben az övék, lehet bizonyítani.
Mit gondol, mi lehetett a baj Vásárhelyen?
Sajnos a balliberális média a Borkai-ügyről való népszavazássá változtatta az önkormányzati választást: a jobboldalt büntette Borkai miatt mindenütt. Ez Vásárhelyen sem volt másként. Az emberek valami ellen és nem valami mellett szavaztak. Érdemes elgondolkodni az okokon, és levonni a tanulságokat.
Ha távolabbról nézzük, akkor azonban nincs okunk a szégyenkezésre. Meg kell vizsgálni a jobboldal teljesítményét a rendszerváltozástól kezdődően. Az elmúlt közel három évtizedben a polgári jobboldal irányította ezt a várost, és bátran mondhatjuk, hogy sikeresen. Az eredmények önmagukért beszélnek. Rapcsák András, Lázár János és Almási István is olyan városfejlesztő munkát tettek le az asztalra, amely magáért beszél és megkérdőjelezhetetlen. Az évtizedek alatt sikerült a városban egy olyan infrastruktúrát kialakítani, amelyet más városok is megirigyelhetnek. Jelenleg is épül a Vásárhelyet Szegeddel összekötő villamosvasút, amely az elmúlt száz év legnagyobb beruházása a városban. Sokan nem látják még a tram-train jelentőségét és hasznát, vannak akik uszítanak is ellene, de a jelenlegi, az építkezéssel járó kellemetlenségek ellenére nagy lehetőség lesz a városnak. Büszkének kell lennünk az elért eredményeinkre, hiszen van mire.
Mi történik a polgári oldalon október 13-a után, mire sarkallják önöket a történtek?
A nap felkelt október 14-én reggel is, az élet megy tovább. Úgy vélem, hogy szégyenkezésre nincs okunk, egy kulturált, jó kampányt folytattunk, de most nem a béke és a fejlődés mellett voksoltak többen. Ezt el kell fogadnunk, tiszteletben is tartjuk, hiszen erről szól a demokrácia. Az természetes, hogy nem lehet örök időkig vezetni egy várost ugyanannak a politikai formációnak. Ezzel együtt kell tudnunk élni, újból meg kell erősödni, megújulni és visszanyerni a többség bizalmát.
A Fidesz-KDNP-nek öt képviselője lesz a következő ciklusban a közgyűlésben. Biztos vagyok benne, hogy ők támogatni fognak minden olyan kezdeményezést, ami a városnak jó, ugyanakkor határozottan fel fognak szólalni minden olyan törekvés ellen, amely nem a város érdekeit helyezi előtérbe. Progresszívnek, együttműködőnek kell lenni, de nem szabad engedni a negyvennyolcból.
Szametz András munkássága állhat előttünk példaként, aki az 1848/49-ben elbukott szabadságharc után olvasóköröket alapított, kulturális és civil életet szervezett a városban és nem alkudott meg. Nekünk sem lehet más a célunk. Felelősséggel tartozunk az itt élő, polgári oldalra szavazó emberek iránt. Több mint tízezren vannak ebben a városban, akik a jobboldali jelöltre, jelöltekre adták a voksukat. Őket nem lehet cserbenhagyni. Ezért is gondoltuk páran, hogy ennek az erős polgári oldalnak a civil életben történő képviseletére létrehozunk egy fórumot, amelyben mindenki részt vehet saját habitusa, ereje és elképzelése szerint.
Milyen formát ölt ez a kezdeményezés?
Megalakítjuk a Szövetségben Vásárhelyért Polgári Közösséget, amely várja soraiba a hozzánk hasonló gondolkodású embereket, baráti társaságokat, polgári köröket. Egyfajta koordinátor szerepre vállalkozik ez a kezdeményezés. Érezzük, hogy egy kicsit elfáradt a nemzeti oldal, ezért szükséges a megújulás, meg kell próbálni közvetlenebbül az emberekhez szólni. Egy olyan lehetőséget és jövőképet szeretnénk felvázolni, amely vonzó lehet minden korosztálynak.
Sajnos a választások után is napról napra azt tapasztaljuk, hogy folyamatosan támadják a jobboldali gondolkodású vásárhelyieket. Ez nem más, mint egy társadalmi csoport általános megbélyegzése, amelynek elég rossz történelmi áthallása van. Most a korrupció a hívószó, korábban kuláknak nevezve bélyegeztek meg embereket. A felszín és a történelmi helyzet természetesen más, de a motiváció és a működési mechanizmus azonos. Elszomorító, hogy a szeretet álcája mögött milyen tudatos, irányított és durva támadások zajlanak, köztiszteletben álló embereket próbálnak besározni, lejáratni. Egy közösség tagjait inzultálják, csak azért, mert nem úgy gondolkodnak és nem abban hisznek, mint amiben ők. Ezért kell összefognunk és kiállni egymásért. Nekünk ugyanis nincs szégyellni valónk, nem kell lehajtott fejjel járnunk a városunkban, ahogy azt egyesek látni szeretnék. Nem fogunk megijedni a Facebookon álprofilok mögé bújó gyáva és gyűlöletet szító emberektől sem. Az egykori vörösterror ma médiaterrorként van jelen, és nem Lenin-fiúk vívják ellenünk, hanem fizetett és jól képzett trollok. Tudjuk azt is, hogy amit képviselnek, az a történelem zsákutcája, semmi jó nem sülhet ki belőle. A polgári összefogásnak az is nagy feladata lesz, hogy lerántsa a leplet a farizeusokról. A dolgok tudatos elferdítésének, a gyűlölet szisztematikus szításának egyetlen ellenszere van, ez pedig a nyilvánosság ereje: a nemzeti alapon szerveződő civil ellenállás, az a fajta építő gondolat, amely mindig is jellemezte a polgári jobboldalt.
Ön szerint milyen mozgástere, milyen szerepe lehet ennek a civil ellenállásnak, az új polgári közösségnek?
Jelenleg két politikai oldal van Hódmezővásárhelyen. Van a polgári jobboldal, amit a Fidesz-KDNP képvisel, és van egy másik, balliberális tömb, amelynek célja a folyamatos harc, Orbán Viktor leváltása. Ezt nekünk nem szabad hagyni, Orbán Viktor ezt a várost és az itt élő embereket mindig támogatta, ezért nekünk is ki kell állnunk a nemzetépítő politika mellett. Az ellene való harcot jelenleg a Városházáról szervezik. Egy felelősen gondolkodó városvezető azonban nem ejthet túszul egy közösséget, egy várost, a saját politikai ambíciói miatt. Nagy felelőssége van a jelenlegi polgármesternek abban is, hogy kiengedte a palackból a gyűlölet és gyűlölködés szellemét, ami mára a legmegosztottabb várossá tette Hódmezővásárhelyt.
Mit szeretnének elérni, illetve kiket várnak a soraikba?
Azt szeretnénk, ha olyan közösségek alakulnának, akik felelősséget éreznek a város iránt, és egyfajta civil kurázsi mentén szabadon kifejtenék a világról alkotott véleményüket, megvitatnák a jobboldal előtt álló kihívásokat, véleményt formálnának, javaslatokkal látnák el a döntéshozókat. Egy olyan polgári hálózat és erő, amely képes az érdekeit a nyilvánosság felé közvetíteni, kellő alapul szolgálhat a megújulásra és a civil kontrollra.
A cél az, hogy támogassuk egymást a nemtelen támadásokkal szemben, adjunk erőt a táborunknak. Érdemes felidéznünk Deák Ferencet, a levert szabadságharc utáni passzív ellenállás ikonikus alakját. Deák passzív ellenállása nem jelentett mást, mint kivárást és felkészülést a kultúra és gazdaság területén a majdani politikai küzdelmekre. A közéleti cselekvés a baráti és családi társaságok, a kisebb közösségek keretei között folyt a magyar nemzeti eszme és a hazafiúi szellemiség felvállalása és továbbadása jegyében. Ezt kell nekünk is szem előtt tartanunk. Hiszünk az összefogás erejében, hiszünk a józanság erejében, hiszünk a szorgos munkában, hiszen egy közösség, vagy egy nemzet szolgálatát is csak kellő alázattal, sok munkával, bátor kiállással lehet képviselni.
Dr. Markó Csaba 1981-ben született. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. Jogász, történész. 2007-ben a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatalban várospolitikai és kulturális területen kezdett el dolgozni. Később kabinetfőnökként Almási István polgármester munkáját segítette. A 2019-es önkormányzati választáson Grezsa István kampánycsapatának tagja volt. Kuratóriumi tagja a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítványnak, tagja a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, a vásárhelyi KDNP alelnöke.
(Fotók: Gémes Sándor; Forrás: promenad.hu)