Samu Katalinra emlékeztek a kerámia központ tárlatzáróján
Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi-díjas, érdemes művész megosztotta, hogy a nemrégiben Komárnóban egy kiállításról egyeztetve a szervezők meglátták azt a prospektust, amelynek a címoldalán Samu Katalin egyik lovat ábrázoló szobra szerepelt, s kijelentették: szeretnék a művész alkotásait meghívni a kiállítóhelyre. Samu Katalin mesterének, Borsos Miklósnak köszönhette, hogy befejezhette a főiskolát. A Képzőművészeti Főiskoláról adminisztratív okokra hivatkozva, ám valójában “kulák származása” miatt távolították el, ám a mester közbenjárására az Iparművészeti Főiskolán diplomát szerezhetett.
Az 1934-ben született vásárhelyi szobrászművész első önálló tárlatát hat évvel a főiskola befejezése után, 1964-ben rendezte meg a Tornyai János Múzeumban– mondta el Képiró Ágnes. A vásárhelyi közgyűjtemény művészettörténésze arról is szólt, hogy a hetven művet felvonultató tárlatról katalógus is napvilágot látott, s a szobrászművész 1969-től műteremlakáshoz jutott a városban.
Emlékezetes volt az 1976-ban a Műcsarnokban rendezett egyéni kiállítása, s a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon is több alkalommal szerepelt 1958 és 2005 között. Születésének hetvenedik évfordulóján, 2004-ben önálló tárlatot rendezett a Tornyai-múzeum, amelynek gyűjteményében számos alkotása található.
Samu Katalin Medgyessy Ferenc szobrászati örökségéhez kapcsolódva alkotta meg tömbszerű, összefogott formavilágra hangolt figuráit és állatszobrait. Munkáit érzékeny felületkezelés és érzelemgazdagság jellemzi. Plasztikai értékrendjének mércéje az ókori egyiptomi és a görög szobrászat volt – fogalmazott a művészettörténész.
Miután Samu Katalin egészségi állapota megromlott, aggodalom töltötte el művészeti hagyatékának sorsa iránt, amelynek megoldásában a Mindszenttel kialakult kapcsolata segített, a város 71 alkotását fogadta be, s mutatja be a Keller Lajos Könyvtár állandó kiállításán, ahol személyes tárgyait is megtekinthetik a látogatók.
Forrás és fotók: Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati munkatárs
