16. századi dénárok Hódmezővásárhely belvárosából

A legkorábbi vereteket 1994-ben B. Nagy Katalin régész leletmentéséből ismert. A Gyulai utca 27. szám alatt, árokásás közben egy vörös mázatlan füles korsóban egy korántsem teljes, 1045 darabból álló, 16–17. századi éremkincs került elő.
A többi dénár többségét a Szeged ‒ Hódmezővásárhely között épülő Tram-train nyomvonala mentén, a nyomvonal árkában 0,9–2,2 mélység között, a belváros Tóalj utca – Szent Antal utca közötti munkaterületén, műszeres lelet- és lelőhelyfelderítés, régészeti megfigyelés és régészeti bontómunka során találták meg és egy kivétellel szórványként gyűjtötték össze 2019‒2020. között.
Az előkerült 11 darab, 14‒15 mm átmérőjű, 0,34‒0,65 grammos, többségében rézdénár szinte mindegyikét verőtőn, kézzel készítették valószínűleg I. Ferdinánd király (1526‒1564) uralkodása alatt, a körmöcbányai pénzverdében.
Előlapjukon hajlított oldalú, négyrészben vágott címerpajzs, körirattal, hátlapon Madonna karján a kis Jézussal, körülötte két oldalt K-B verdejegy, köriratban PATRONA VNGARIE látható. A rézdénárok felülete erősen kopott, némelyik hiányos, részben körbevágott, törött, a körirat sok esetben nem, vagy alig olvasható. 9 esetben az érméket 16. századi dénár mintájára hamisítványként verték, mivel a köriratok minden esetben tükörveretesek, a betűk és a verdejegy is fordítva lett beütve és sok esetben értelmezhetetlen. A hamis dénárok közül csak egy került elő régészeti objektumból.
A 16. század elején 1 aranyforint 100 dénárt, 1 garas 8 dénárt ért, szinte minden pénzegységet dénárban számítottak át. A 16. századi jogalkotás szerint a hamis pénzverést és az abban való segédkezést tűzhalállal, a nemesfém-hamisítást és a hamis pénzzel való kereskedést száműzetéssel, a pénzcsonkítást pedig halállal büntették. Ennek ellenére a korszak eseményei (háborúk, portyázások, állandó nélkülözések, járványok, pénzrontás (nemesfém súlyának csökkentése érdekében) még inkább elősegítették a pénzhamisítás „intézményének fenntartását”.
(Borítóképen: Régészeti objektumból előkerült 16. századi hamis rézdénár (TJM RGy. ltsz.: 2020.2.813.)