Bárányok születését is figyelemmel kísérhetik

A karon bővült a paletta, ugyanis eddig két alapképzést és két felsőoktatási szakképzést kínáltak a tanulni vágyóknak, idéntől azonban már a vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési alapszakra is lehetett jelentkezni, valamint a nagy érdeklődésre számot tartó, vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakra is, amely első alkalommal idén februárban indult, keresztféléves eljárás keretében.

A vidékfejlesztési agrármérnök alapszakon az elsajátítandó tananyag ismerete kiterjed a mezőgazdaságot érintő pénzügyi, szakmai területekre, továbbá a hallgatók megismerkednek a tanulmányaik során a mezőgazdaság alapvető szerkezetével, így növénytermesztési és állattenyésztési ismeretekkel. A karon gyakorlatias képzést folytatnak, a szakon 30 kredit értékű összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. A képzést levelező és nappali képzés keretén belül egyaránt meghirdették, és összesen 7 féléves (6 plusz 1 félév gyakorlat) – tudtuk meg dr. Hováth Józseftől, a Mezőgazdasági Kar dékánjától.

A mezőgazdasági mérnök alapszakon az alapozó tantárgyak mellett a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez és az agrár ökonómiához kapcsolódó ismereteket is elsajátítják a hallgatók. Ez a képzés angol nyelven is indul.

A vadgazda mérnök képzésnek a célja olyan szakemberek oktatása, akik a magas szintű ismeretek birtokában képesek lesznek a vadgazdálkodási ágazat vezetői munkaköreinek betöltésére. Szakterületük gyakorlati műveléséhez és irányításához, illetve ellenőrzéséhez szükséges általános műveltséggel, kellő szakmai intelligenciával, legalább egy idegen nyelv kommunikációs készségével, széleskörű természettudományi, valamint szakterületük műveléséhez elegendő műszaki és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek.

Dr. Horváth József

Kiemelendő, hogy a mezőgazdasági mérnöki és a vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak duális képzési formában is indul. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók ugyanúgy, mint a hagyományos képzés esetében, 14 héten keresztül az intézményben tanulnak, a vizsgaidőszak alatt viszont szakmai gyakorlatokat teljesítenek cégeknél. Az elvégzett munkáért a hallgatók fizetést is kapnak. A hagyományos képzési rendszerben induló alapszakon pedig hetesi gyakorlatokat teljesítenek, illetve mindkét rendszerben kötelező az utolsó, 7. félévben egy teljes féléven át tartó szakmai gyakorlat teljesítése.

A felsőoktatási szakképzések közül a ménesgazda- illetve a mezőgazdasági felsőoktatási szakképzést kínálja a Mezőgazdasági Kar, első sorban azoknak, akik nem kívánnak diplomát szerezni. Ezzel a végzettséggel asszisztensi munkakört fognak tudni betölteni a végzett hallgatók.

A karon kiemelt szerep jut a tudományos életbe történő bekapcsolódásnak és a hallgatói tehetséggondozásnak. Ennek egyik eleme az Új Nemzeti Kiválósági Program. Az ÚNKP havonta 75.000 forintot biztosít az ösztöndíjasoknak, amelyet elsősorban közvetlen költségeik fedezésére fordítanak, úgy, mint anyagszükséglet, laboratóriumi vizsgálatok, vagy konferencián történő részvétel, másodsorban pedig olyan eszközök beszerzésére fordítják, mint például laptop, vagy számítógép. A 10 hónapon át tartó kutatásban hallgató és tanára együtt, közösen dolgoznak, egy konkrét témában. A legkülönfélébb területeken lehet kutatásokat végezni, kertészet, állattenyésztés, vadgazdálkodás, és még sorolhatnánk.

Masa Nóra, Jusztin Ágnes és dr. Horváth József

Jusztin Ágnes és Masa Nóra, másodéves mezőgazdasági mérnök szakos hallgatók részt vesznek az Új Nemzeti Kiválósági Programban, kutatási területük az őszi búza tápanyag-ellátásával kapcsolatos kísérlet. Ágnes és Nóra a műsor során elmondták, különféle tápanyag adagokkal látják el a búzát, majd azt vizsgálják, ez hogyan hat a növény beltartalmára. A kutatási eredmények már a kezükben vannak, most kezdik majd el feldolgozni és dolgozatba foglalni a tapasztaltakat. A két hallgató egyenesen a Tangazdaságból érkezett a stúdióba, a juhász részlegen kezdték ma a gyakorlatot. „A báránykák születési időszaka van most, így az ezzel kapcsolatos munkálatokban segédkeztünk. Etettük és elláttuk őket” – mondták. A Tangazdaságban a juhász telep mellett sertés-és baromfi telep, valamint tehenészet is várja a hallgatókat, hogy minél több hasznos gyakorlati tudást szerezzenek tanulmányaik során.

A műsor során szó esett arról is, hogy az új alapképzés mellett egy új szakirányú továbbképzés is indul februárban, a növényvédelmi szakmérnöki szak. Ez a képzés azoknak a szakembereknek jelent egy lehetőséget, akik a növényvédelem területén szeretnének professzionális munkát végezni. Agrár képzési területen szerzett, egyetemi szintű diploma volt a felvételi követelmény. A 4 félév során a hallgatók elsajátítják a növényvédelem magas szintű ismereteit, félévente 150 órás időkeretben. Az oktatók személye is garancia a minőségi képzésre, hiszen a kar tanárain kívül olyan kiemelkedő tudással rendelkező gyakorlati szakembereket hívtak meg a növényvédelem egy-egy speciális területének oktatására, akik évek vagy évtizedek óta az adott területen tevékenykednek.

A felvételi jelentkezések határideje február 15.

Ács Helga