quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

A tömeggel szemben, vissza a csillagos házba

2018. január 26.


Auschwitz ma múzeum. Falai közt a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb” – írja Pilinszky János Ars Poetica helyett című alkotásában. A 20. század egyik legmegrázóbb eseményére emlékeztek Hódmezővásárhelyen, mégpedig talán a legméltóbb módon: az érintettek történeteinek bemutatásával.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor. Az első ukrán front néhány katonája lépett be elsőként az auschwitzi haláltábor kapuján. A látvány döbbenetes volt. Halottak mindenütt, az élők pedig emberi roncsok voltak csupán. 1942–45 között majd 2 millió ember pusztult el a legnagyobb náci haláltáborban.

Medvegy János

A pénteki tanórákon Medvegy János, a Németh László Gimnázium, Általános Iskola angol és történelem szakos tanára nem a népirtás borzalomadataival, -képeivel idézte fel ezt a korszakot, hanem az odáig vezető útra helyezte a hangsúlyt. A túlélőkkel készített videóinterjúkon keresztül tárultak fel a diákok előtt a magyarországi zsidók életkörülményei. Öt élettörténetbe nyerhettek bepillantást: a visszaemlékezők között volt Krausz Dezsőné Rozália, Grüner Miklós, Somogyi Sándorné Rózsika, Kis Ervin, valamint Kun Ágnes.

Utóbbit nem véletlenül hagyta a végére Medvegy János. Kun Ágnes egészen kisgyermekként élte át a II. világháborút, többször megpróbálták elszakítani édesanyjától, aki mindent megtett azért, hogy ezt megakadályozza. Elmeséli azt az esetet is, amikor édesanyját a többiekkel együtt deportálják a sárgacsillagos házból, ő ott marad, és hogy vissza tudjon menni érte az anyuka letakarja a sárga csillagát, és szembemegy a tömeggel. Így tudnak együtt maradni, agy ússzák meg a deportálást. Akiket elvittek, mind meghaltak.

A rendhagyó történelemórán több osztály is részt vette. Érkeztek diákok a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolából, a Szent István Általános Iskolából, valamint a Németh László Gimnázium, Általános Iskola 7. osztályos tanulói is meghallgatták az interjúkat, válaszoltak a kérdőív kérdéseire. A tanórát követően a diákok elhelyezték az emlékezés köveit a Magyar tragédia 1944 kiállítóhelynél.

ÉR.

A videó forrása: sfi.usc.edu/hungarian