Ízletesebb szárnyashúsra törekednek!

A „Helló, modern agrárium” országos kampányt a Szegedi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem közösen kezdte el 2017-ben azzal a fő céllal, hogy a fiatalok, illetve a pályaválasztás előtt állók megismerjék a modern, korszerű mezőgazdaság ismérveit. „Úgy látjuk, hogy általános közvélekedés az, hogy a mezőgazdaság a korszerűtlenség talaján áll, szagos, piszkos, nehéz fizikai munkával jár együtt, kevéssé ismertek széles körben azok a jellemzői, amelyek kifejezetten a korszerűséget képviselik. A kitelepülések során az érdeklődők szakmai jellegű információkhoz jutnak, tájékozódhatnak a korszerű mezőgazdasággal kapcsolatos aktuális kérdésekről, ezeket vendégtanári órák keretében valósítjuk meg. Játékos vetélkedők is várják a fiatalokat, ezenkívül pedig a mezőgazdaságban rejlő továbbtanulási lehetőségekről is tájékoztatjuk őket” – mondta dr. habil Horváth József, a kar dékánja.

Arról, hogy mit is jelent a korszerű mezőgazdaság, a kar dékánja elmondta, olyan magas hozamú növény és állatfajták illetve hibridek tartását, tenyésztését jelenti, amelyeknél figyelembe veszik a növény és az állategészségügyi szempontokat, a változó környezetet és azt, hogy a legkiszámíthatóbb módon, egységnyi állattól (növénytől) úgy nyerjenek „anyagot”, hogy az eredmény szolgálja egyrészt a gazda érdekeit, és az állat vagy a növény komfortérzetét is. Emellett oda figyelnek a technológia kiválasztása és alkalmazása során arra is, hogy az ne szennyezze a környezetet.

dr. habil Horváth József

A modern (vagy más néven precíziós) mezőgazdasággal kapcsolatban a Mezőgazdasági Kar számos kutatást végez, hallgatóinak folyamatos lehetőséget biztosítva ezzel a tudományos életbe történő bekapcsolódásra. Az egyik ilyen program az intézményben az Új Nemzeti Kiválósági Program, amelyben 2017-től fiatal kutatók is részt vehetnek. Az ÚNKP havonta 75.000 forintot biztosít az ösztöndíjasoknak, amelyet elsősorban közvetlen költségeik fedezésére fordítanak, úgy, mint anyagszükséglet, laboratóriumi vizsgálatok, vagy konferencián történő részvétel, másodsorban pedig olyan eszközök beszerzésére fordítják, mint például laptop, vagy számítógép. A 10 hónapon át tartó kutatásban hallgató és tanára együtt, közösen dolgoznak, egy konkrét témában. A legkülönfélébb területeken lehet kutatásokat végezni, kertészet, állattenyésztés, vadgazdálkodás, és még sorolhatnánk. Az Új Nemzeti Kiválósági Program egyik ösztöndíjasa Balogh Csaba is, aki jelenleg 3-ad éves a mezőgazdasági mérnök alapszakon. Az ő témája az őshonos kendermagos tyúk húsminőségének javítása kappanozás módszerével. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a kakast ivartalanítása által egy jobb minőségű, zamatosabb ízvilágú húst kapunk.

Balogh Csaba

Csaba a műsor során elmondta, a kutatás jelentős mértékű “irodalmazással” kezdődött, témavezetőjével, dr. Benk Ákossal rengeteg, a témával kapcsolatos szakirodalmat dolgoztak fel. Most másodjára végezték el a 2016 tavaszán indult kísérletet, azért, hogy az első eredményeiket megerősítsék. “Levágtuk az állományt, és éppen a tegnapi nap folyamán teszteltük a kapott hús minőségét. Ez egy érzékszervi vizsgálat, amely igen kellemes, hiszen enni kell. 25 hallgató és tanár kóstolta meg a különböző húsokat, nem tudták, melyik a kappan, a kakas vagy a tyúk” – mesélte a harmadéves hallgató.

A műsor során szóba került a kar képzési kínálata is, hiszen javában benne vagyunk a felvételi időszakában. A felvételi jelentkezési határidő hamarosan lejár, február 15-ig jelentkezhetünk a felsőoktatásba. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági kara 3 alapképzéssel (mezőgazdasági mérnök, vadgazda mérnök és vidékfejlesztési agrármérnök) valamint felsőoktatási szakképzésekkel várja leendő hallgatóit. A magas színvonalú, gyakorlatközpontú oktatás mellett a diákokat színes hallgatói élet is várja.

A kar következő nyílt napja január 25-én lesz az intézményben, amelynek során a felvételivel kapcsolatos tájékoztatás, valamint az oktatás struktúrájának megismerése mellett óralátogatásra is lehetőség nyílik.

Ács Helga