Szívügyek

Bár az elmúlt években érdemben nőtt hazánkban a várható élettartam – 2001-hez képest a férfiaknál több mint öt, a nőknél három és fél évvel -, a statisztikák szerint a lakosság egészségi állapota továbbra is kedvezőtlen képet mutat, és jelentősen elmarad az ország gazdasági helyzete alapján várhatótól. A magyarok továbbra is rövidebb, rosszabb minőségű életre számíthatnak nemcsak az Európai Uniót alapító 15 államhoz (EU15), hanem a visegrádi országokhoz képest is.

A legtöbb haláleset továbbra is szív- és érrendszeri betegségekre vezethető vissza, annak ellenére, hogy a keringési elégtelenségből adódó halálozás az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent Magyarországon. A százezer lakosra eső halálozás még mindig több mint kétszerese az EU15 átlagának.

Mivel a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve halálozások legfontosabb kockázati tényezői a magas vérnyomás, a cukorbaj, a zsíranyagcsere-betegség, valamint az ezeket előidéző elhízás, dohányzás, alkoholizmus, egészségtelen táplálkozás és mozgásszegény életmód, a keringési betegségek megelőzését célzó, nemrég elfogadott komplex program is ezekre koncentrál, elsőként egy országos szabadidős testmozgásprogram megvalósítását tűzve ki célul. A részletek kidolgozása a 2012-14 között létrehozott egészségfejlesztési irodák, valamint a Nemzeti Diák-, Hallgatói és Szabadidősport-szövetség feladata lenne, de biztosítanák azt is, hogy országosan mindenütt elérhetők legyenek „tárt kapus” sportlétesítmények.

Az egészséges táplálkozás elterjesztését továbbra is a közétkeztetési rendelet következetes végigvitelével kívánják elérni, döntően az iskolákban, a dohányzás visszaszorítása érdekében pedig úgynevezett leszokást segítő pontok létrehozását tervezik.

A szívinfarktust vagy stroke-ot elszenvedő betegeknél pedig egyrészt a kardiológiai és neurológiai szakellátás további fejlesztését tervezik, másrészt olyan lakossági felvilágosító kampányokat, amelyek segítenek a beteg ellátásáig eltelt idő rövidítésében – olvasható a Magyar Idők cikkében.