Lázár: a magyar földért továbbra is küzdeni kell

Több olyan szabályozást is el kellene törölni az Európai Unió szerint, ami a kis és közepes méretű birtokoknak kedvez, mondta a térség országgyűlési képviselője hétfőn az apátfalvi gazdafórumon. Ezek az eljárások a következő egy évben fognak lefolyni, ezért sem mindegy, ki vezeti az országot.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Agrárkamara és a MAGOSZ kiváló érdekképviselete a gazdáknak, a kormány a szakmai észrevételeiket mindig szívesen fogadta. Továbbra is erre lesz szükség, tegyenek javaslatokat, fogalmazzanak meg követeléseket, kezdeményezzenek annak érdekében, hogyan lehet megreformálni a magyar mezőgazdaságot. Ha kell, csapjanak az asztalra és mondják meg, hogyan legyen, fogalmazott Lázár János – írja a makohirado.hu.

A következő évek egyik nagy kérdése továbbra is az lesz, hogy Magyarország megengedi-e külföldieknek, hogy magyar földet vásároljanak, az Európai Unió ugyanis jelenleg is több szabályt szeretne eltöröltetni. Például azt szeretnék elérni, hogy a társas vállalkozások – és mögéjük bújva a külföldiek – korlátozás nélkül földet szerezhessenek, illetve szűnjön meg az a szabályozás, hogy egy személynek maximum 300 hektár föld lehet a tulajdonában. Előbbi miatt jelenleg hat ország – köztük Magyarország – ellen folyik eljárás az Európai Bíróságon.

– A kis és közepes gazdálkodók a gazdasági társaságokkal, a bankokkal, a külföldiekkel, a nagy mezőgazdasági cégek árajánlataival nem fognak tudni versenyezni, ezért létérdeke a magyar gazdának, hogy olyan politikai erővel kössön szövetséget, aki képes a megakadályozására annak, hogy külföldiek földet vásárolhassanak – mondta el Lázár János, hozzátéve, hogy ezek az eljárások a következő évben vagy ilyen, vagy olyan eredménnyel, de le fognak folyni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy a kormány 2014-ben azt a célt határozta meg, hogy a földek 80 százaléka kis és középbirtokosok boldogulását szolgálja, 20 százalék nagybirtok, a támogatásoknak pedig ugyanilyen formában kell eloszlani.

Európában kevés ország merte azt mondani, hogy a nagyüzemeknek kevesebb támogatás jár, mint a kicsiknek, magyar kormány elsőként mondta ki ezt. Ma a nagybirtokosok közül a növénytermesztőknek 1300 hektár fölötti részre nem jár földalapú támogatás, állattenyésztéssel is foglalkozók esetében pedig 1800 hektár fölött. Erre az elmúlt 30 esztendőben nem volt példa, mert nem volt hozzá bátorság – emelte ki Lázár János.

A térség országgyűlési képviselője azt is hangsúlyozta, hogy

amennyiben megnyerik a választást, akkor nem hogy eltörlik ezt a szabályozást, hanem még lejjebb veszik ezeket a határokat.

Az itt fennmaradó összeget pedig a kis és középbirtokok fogják kapni, annak érdekében, hogy növelhessék a versenyképességüket.

Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, az elmúlt évek támogatáspolitikájának a munkaerő-igényes ágazatok fejlesztése, és a magyar élelmiszeripar talpra állítása volt a célja. Az uniós költségvetési ciklusban a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos keret 92 százalékáról döntés született, az összeg több mint felét beruházásokra fordítják, tette hozzá Kis Miklós Zsolt.