Gyurta Dániel: Itt a vége!

Hivatalos facebook oldalán jelentette be visszavonulását az olimpiai bajnok úszó.
A Hódmezővásárhelyen is többször vendégeskedő úszófenomén ezzel kapcsolatosan úgy fogalmaz: nem feladós típus, de belátta, hogy el kell engednie a versenyzést:
Legjelentősebb eredményei:
Gyurta Dániel 1989-ben született Budapesten, már 13 évesen ő tartotta 200 méter mellen a 16 éves korosztály országos csúcsát (2:16,58). 2002-ben minden távon döntős lett mellúszásban az ob-n. 200 méteren második lett. A 2003-as vb-n 200 m gyorsúszásban 65. lett. 200 méter mellen az elődöntőbe jutott és a 14. helyezett lett. Ebben az évben négy aranyérmet nyert a rövid pályás ob-n. 2004-ben megszerezte első hazai bajnoki aranyát 50 méteres medencében is. A Helsinkiben rendezett 2006-os rövid pályás úszó-Európa-bajnokságon országos csúccsal aranyérmes lett 200 méteres mellúszásban. A 2007-es ifi Eb-n ifjúsági Európa- és magyar felnőtt csúccsal lett első. 50 mellen hetedik volt. 100 mellen élete legjobbjával és ifi Európa-csúccsal lett első.
A 2009-es római világbajnokságon érte el: a 200 m-es mellúszásban 2:07,64-es új Európa-rekorddal világbajnok lett.
2012-ben az olimpián 100 méter mellen 59,76 másodperces magyar csúccsal a negyedik helyen jutott az elődöntőbe, ahol újabb országos csúccsal (59,74) a hetedik helyen került a döntőbe. A fináléban újabb magyar csúccsal (59,53) negyedik lett. 200 méter mellen első lett a selejtezőben. Az elődöntőben a második legjobb időt úszta. A döntőben 2.07,28-as, új világcsúcsot jelentő időeredménnyel az első helyen végzett, ezzel megszerezte a magyar úszócsapat első aranyérmét. Gyurta már másnap bejelentette, hogy másolatot készíttet az olimpiai aranyérméről, melyet eljuttat az általa nagyon tisztelt, a 2012 tavaszán elhunyt mellúszó társa, Alexander Dale Oen családjának, tisztelegve a kiváló versenyző emlékének
Forrás: Gyurta Dániel hivatalos facebook oldala, wikipédia