A vásárhelyi állatorvos válaszol – ezeket a szempontokat vegyük figyelembe, mielőtt állatot veszünk magunkhoz

Felelős állattartás – sok gazdi számára bizonyára nem újdonság a fogalom és igyekszenek ehhez híven cselekedni, azonban vannak olyan állattartók is, akik sajnos nem veszik elég komolyan ennek fontosságát és előzetes átgondolás, vagy épp ideális környezet előteremtése nélkül fogadnak állatot a családba. De mit tehetünk, hogy a legjobban járjunk el kedvenceink és saját magunk érdekében?
A vásárhelyi állatorvos válaszol című rovatunk következő epizódjában a felelős állattartásról és az örökbefogadás előtti szempontok figyelembevételéről beszélgetünk Dr. Horváth Zoltánnal, a Kék Kereszt Állatgyógyászati Centrum állatorvosával.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni, mielőtt állatot veszünk magunkhoz?

Elsősorban meg kell győződnünk arról, hogy milyen állatot szeretnénk és annak az állatnak milyen tartási és anyagi körülményeket tudunk biztosítani. Kutya, macska, egzotikus állatok, madarak, hüllők, rágcsálók – át kell, hogy gondoljuk, alkalmas-e a házunk, lakásunk, udvarunk az állattartásra, ki tudunk-e neki egy olyan életteret alakítani, ami megfelelő és biztonságos számára, ahol nem tud kárt tenni, vagy elszökni.
Előzetesen figyelembe kell még venni az állat fizikai adottságait. Ahol kisgyermek, vagy idős családtag van, nem biztos, hogy célszerű egy hatvan kilós kutyát befogadni, hiszen az állat még pusztán játékból is fellökheti őket.
De ugyanilyen fontos szempont a mozgásigény: egy huskynak például napi 20-25 kilométer a minimum ahhoz, hogy lefáradjon és kielégítse mozgásigényét. Ezt mindennap igényli a kutya, legyen eső, hó vagy épp 40 fok, a napi nyolc-tízórás munka mellett a gazdinak azért nem könnyű összehozni ezt és általában nem is sikerül. Az olyan északi kutyák, mint a husky vagy az alaszkai malamut nem szeretik a nagy meleget, északi hőmérsékletre vannak berendeződve, tehát személy szerint nem is ajánlom a magyarországi tartásukat.

Milyen kutyafajták ajánlatosak első kutyának?

Kifejezetten szoktuk hangsúlyozni, hogy akinek még soha életében nem volt kutyája, az ne egy kuvasszal, rotweilerrel vagy egyéb munkakutyával, pásztorkutyával kezdje, inkább kérjen tanácsot az állatorvostól vagy a kutyakiképzőtől, hogy ők mit ajánlanak.
Általában az emberhez lojálisabb természetű kutyákat szoktuk ilyenkor ajánlani, labradorokat, golden retrievereket, vizslafélék közül a nyugodtabbakat.

Mit tegyünk, ha megvan a fajta, amit szeretnénk?

Ha meg van a fajta, amit szeretnénk, fontos, hogy ne essünk abba a csapdába, hogy az első pillanatban meglátunk egy kiskutyát és hű, de aranyos. Tény, hogy minden kölyökkutya aranyos, de célszerű első körben tájékozódni a kutya személyiségét, szokásait, nevelhetőségét illetően. Nézzük meg a tenyésztőket, fényképeket, leírásokat és véleményeket.
 Több helyre ajánlott elmenni és úgy kiválasztani a kutyát. Nagyon sokat elárulnak a tenyésztőről a körülmények. Például ha valaki nagyon sok szukával dolgozik, az mindig legyen gyanús, mert könnyen lehet, hogy szaporítóval van dolgunk. Ugyanez igaz, ha rendezetlen, koszos, elhanyagolt, trehány körülmények között tartják az ebeket, onnan nem érdemes választani. Nem azt mondom, hogy onnan nem lehetne jó állatot kifogni, de próbáljunk meg a viselkedésünkkel is nyomást gyakorolni ezekre a lelkiismeretlen emberekre, azok a kutyák igenis megérdemlik a normális tartásmódot, biztosítsanak nekik higiénikus életteret. Azt tanácsolom, hogy ilyen helyről ne vegyünk kutyát.

Tegyük fel, hogy kiválasztottuk a kutyát, aki mindenféle szempontból megfelel az igényeinknek és szokásainknak. Mi a következő lépés?

Amennyiben sikerült a kutyust kiválasztani, akkor nézzük meg – amit egy laikus is meg tud állapítani – hogy nincs-e kitüremkedés a köldökénél, nem-e sérült valamilyen módon, esetleg nem nagyon félénk-e a kutya. Ha nagyon félénk és behúzza a farkát maga alá, netán maga alá vizel, elmenekül, behúzódik, akkor valami nem stimmel az idegrendszerével. Aki nem gyakorlott kutyás és nincs meg a tapasztalata, inkább ne vegye meg ezt a kutyát, mert csalódni fog a fajtában és a kutyában is.
Ha ilyen gondok merülnek fel, az nem biztos, hogy a tenyésztő hibája, genetikai, egészségügyi probléma is lehet.

Mikor érdemes elhozni a kutyát, és mire figyeljünk?

A jogszabályok szerint csak nyolc hetes koruk után lehet továbbadni a kutyákat, azonban az a tapasztalat sajnos, hogy az emberek hajlamosak akár 5-6 hetes korukban is elhozni őket, mert hát olyan édes kis szőrgombócok, meg nagyon várja már őket a gyerek.
Ha kiválasztottuk a kiskutyát, lehetőleg oltási könyvvel, minimum egy oltással, féregtelenítve hozzuk el. Amennyiben a tenyésztő, vagy hát adott esetben a szaporító nem tud felmutatni nekünk egy oltási könyvet és állítja, hogy a kutya be van oltva, ne higgyük el, ugyanis az állatorvos köteles az ő általa elvégzett munkáról egy oltási könyvet kiállítani, szabályosan kitöltve minden egyes erre vonatkozó résznél. Kiállítás dátuma, pecsétszám illetve pecsétlenyomat, aláírás, a tulajdonos vagy a tenyésztő neve, címe és az állat leírása, hogy milyen fajta, mikor született.
 Ha ezek nincsenek meg, vagy teljesen eltérő adatok vannak, akkor az mindig legyen gyanús, akármennyire is tetszik a kutya, így nem érdemes elhozni, csak ha minden rendesen le van dokumentálva. Ezek azért olyan fontosak, mert ha az első pár hétben nem történik meg az oltás és a féregtelenítés veszélyeztetjük a kutya életét és felcseperedését, hiszen egy parvovírus okozta bélgyulladás vagy egy szopornyica sajnos bármikor elviheti őket.

A vásárhelyi állatorvos válaszol című rovatunk a következő héten is izgalmas témával jelentkezik!

Kép forrása: pxhere.com