Rendhagyó történelemóra a kiűzött magyarok emlékére

1944-45 fordulóján az újjászerveződő Csehszlovákia politikai vezetése úgy határozott, hogy létrehozza a homogén csehszlovák államot, ezért 1945 után tömegesen fosztották meg cseh állampolgárságuktól az ott élő magyarokat, melynek következményeként legtöbbjüket áttoloncolták az anyaországba. Erről tartott ma rendhagyó történelemórát Miklós Péter, az Emlékpont igazgatója a vásárhelyi középiskolásoknak. 

A felvidéki magyarok konkrét kitelepítése 1947 április 12-én indult meg, melynek előzményeként tarthatjuk számon Edvard Benes, akkori cseh köztársasági elnök dekrétumát. Ennek nem kevesebb, mint húsz pontja érintette az elcsatolás után ott ragadt nemzetiségi kisebbségeket- többnyire a magyarokat, valamint a németeket.

Rögzítették benne például, hogy azokat, akik magyar vagy német anyanyelvűnek, nemzetiségűnek vallották magukat, megfosztották a cseh állampolgárságuktól, így legitimmé vált a kitoloncolásuk, elűzésük

– mondta el a második világháborút követő kitelepítések kapcsán Miklós Péter történész, az Emlékpont igazgatója.

Majd kitért arra is: ezt látva a magyar kormány tárgyalásokat kezdeményezett a csehszlovákokkal, így 1946 februárjában megkötötték a lakosságcsere egyezményt.

Ez azt rögzítette, hogy ahány magyarországi szlovák jelentkezik Csehszlovákiába való áttelepítésre, annyi felvidéki magyart telepíthet ki a Csehszlovák állam, de ezt ők nem tartották be- a magyarokat kijelölték kitelepítésre, Magyarországon viszont a szlovákok maguk dönthettek erről. Végül mintegy 65 ezer szlovák jelentkezett, a Felvidékről pedig közel 75-80 ezer főt telepítettek ki, Csehszlovákia területéről összesen 100 ezer főt.

Sokkal több magyart űztek el, mint ahány szlovák ment ki – összegezte a történész.

Miklós Péter ezen kívül portálunknak azt is elmondta: a Magyar Országgyűlés 2012-ben döntött arról, hogy minden év április 12-én megemlékezik a Felvidékről kitelepített magyarokról, és ők is ennek jegyében szervezték meg a rendhagyó történelem órát középiskolások számára. De nem csak Vásárhelyen, hanem a térségben is tartottak már számos megemlékezést, hiszen Pitvarost, Csanádalbertit és Ambrózfalvát is érintette ez a lakosságcsere- egy pitvarosi lakos személyes visszaemlékezését is meghallgathatta az Emlékpont közönsége nem rég, de egy nemzetközi konferencia keretében is felelevenítették az 1944-47- ben történteket.