Illegális Horthy utcanév(emlék?)tábla Vásárhelyen

Aki arra járt az vagy viccnek vette, vagy álmélkodott vagy röhögött. Horthy utcanévtáblát tett valaki az egykori úttörőház (eredetileg Erzsébet szálló) Hősök tere felőli sarki ablakára. De pirossal áthúzta, mint a településtáblák végét szokták. Horthy 150 éve, 1868. június 18-án született.

– Biztos a kétfarkúak voltak, azok ilyen viccesek – kommentálta a látványt az egyik névtelenséget kérő járókelő. A nyugdíjas férfi hozzátette, bár nagyapját és az apját is az egykori kormányzó avatta vitézzé Szegeden, maga nem tart igényt az örökölhető vitézi címre. Úgy vélte, hogy a tábla akár maradhatna is, amíg az elemek tönkre nem teszik. – A jobboldali érzelműek itt emlékezhetnek meg, a baloldaliak pedig majd leverik. A normálisabbja pedig csak elballag mellette – nevetett.

– Vagy nagyon pihent agyú volt, aki azt oda feltette, vagy amolyan hóbortos-nosztalgiázó, aki Horthyt ikonnak látja. De az sem kizárt, hogy tiszteli a két világháború közt az országot irányító kormányzót. Pedig summásan nem lehet megítéli. Az nevével jelzett negyedszázad a különítményesek terrorjával kezdődött, a népjólét iránti állami közömbösséggel folytatódott, s a béna kiugrási kísérlettel végződött. A korszak legjelentősebb két politikusa is Bethlen István miniszterelnök és Klebelsberg Kuno vallás és közoktatási miniszter volt. Az előbbi konszolidálta a gazdaságot, míg az utóbbinak nem csak a szegedi egyetemet köszönhetjük, hanem a mára köddé vált, de a korszakában rendkívüli jelentőségű tanya iskolarendszer kiépítését köszönhetjük. S a Trianon utáni sokkra adott „magyar kultúrfölény” gondolatát – adott gyors keresztmetszetet a Horthy korszakról a Hősök terén megszólított Horváth Zoltán egyetemista.

A tábla az Ady Endre út sarki épületén.

A járókelőket egyébként nem nagyon érdekelte az utcanévtábla, de volt aki vette az üzenetet, a Horthy Miklós sugárút feliratot ugyanis piros csík szelte keresztbe. Épp olyan, mely a település végét jelző táblákat.

A táblának azonban aktualitást ad, hogy Horthy Miklós 150 éve, 1868. június 18-án született. Így a táblával akár erre is emlékezhettek, akik azt egy létrát használva feltették.

Közterületet egyébként csak a vásárhelyi közgyűlésnek van jogköre el- vagy átnevezni, s közterületi emléktáblát, szobrot is csak a hozzájárulásával lehet állítani.