Félelemből ütött egy tucatszor az ásóval a vásárhelyi asszony

Félelemből cselekedett, amikor egy ásóval tavaly június 18-án éjszaka legalább 12-szer lesújtott szállásadójára egy ásóval, majd kerékpárra ülve elhagyta a házat, s csak másnap fogták el a rendőrök – vallotta az emberölés bűntettének kíséretével vádolt vásárhelyi M. Beatrix ma a Szegedi Törvényszéken. Az asszony az is elmondta, hogy a verésben életveszélyesen megsérült J. István korábban is rendszeresen szidalmazta, férfiként kihasználta és verte őt. Azon az éjszakán azután ragadott ásót, hogy a férfi többször is megütötte, s végül kiesett az ajtón át az udvarra. Bár a védője kérte szabadlábra helyezését, a bíróság ezt végül nem rendelte el.
Vezetőszárban és bilincsben szállították a Szegedi Törvényszékre a vásárhelyi M. Beatrixot, akit életveszélyes sérüléseket okozott szállásadójának, J. Istvánnak. A bilincset a tárgyalóteremben Tóth Tibor bíró kérésére vették le a kezéről a büntetés-végrehajtás emberei.
A tárgyaláson tett tanúvallomásából kiderült, hogy a letartóztatásáig kertészként dolgozó M. Beatrix, aki nem ismerte el bűnösségét, több éve szívességi lakáshasználóként élt a 64 éves J. Isvánnál, annak vásárhelyi házában. A korábban garázdaság miatt egy év próbára bocsátott asszony tavaly június 18-án a város különböző kocsmáiban három üveg sör és két Jagermeistert fogyasztott, majd éjjel ért haza és a konyhában főzni kezdett. Az éjszakai főzés zajai miatt a szóváltás alakult ki közte és a sértett férfi között. J. István pofon vágta, majd ököllel is megütötte az asszonyt, aki azt mondta Tóth Tibor bírónak, hogy végül kiesett az udvarra a szúnyoghálós ajtó keresztül. Ott – állította, hogy félelmében – megragadott egy erősen használt ásót, s azzal ment vissza a házba, ahol vendéglátóját már az ágyban fekve találta.
Hogy pontosan mi történt azt nem tudta felidézni, csak azt, hogy azt hitte, megölte J. Istvánt, aki erősen vérzett. Akkor tudta meg, hogy a férfi él, amikor a hörögni kezdett, majd felült az ágyban és azt mondta neki, nézze meg, hogy milyen véres lett az ágynemű. (A vádirat szerint amikor a házba visszament, a sértett már visszafeküdt az ágyába, majd a vádlott odalépett hozzá és az ásó élével és lapjával legalább 12 alkalommal fejen, illetőleg felsőtesten ütötte. A férfi a hirtelen támadással szemben védekezni próbált, igyekezett az ütéseket elhárítani és fejét megvédeni.)
M. Beatrix, aki az igazságügyi elmeszakértő szerint nem szenved elmezavarban, azt mondta, hogy megijedt attól, ami történt, s kiment a kerékpárjához. De mert tudta, hogy J. István nem fog segítséget hívni magához (korábban egy vágott sebbel is csak későn ment orvoshoz), fogta a férfi telefonját (neki nem volt), biciklire ült, s eltekert. A barátnőjét próbálta a mobilon felhívni, hogy mit csináljon, de azt nem érte el, a lakásához pedig nem talált oda, mert eltévedt.
Végül felhívta a segélyhívót, s közölte, hogy erősen vérzik egy férfi, s megadta áldozata lakcímét. A helyszínre érkező rendőrök mentőt hívtak a sértetthez. M. Beatrix azt is elmondta a bíró és az ügyész kéréseire, hogy J. István telefonján egy rendőrnyomozó hívta fel, aki azt kérte, hogy menjen be a vásárhelyi kapitányságra, de ő azt válaszolta, hogy nem ér rá. Délelőtt később ő maga hívta a rendőrséget, hogy elmondja, hol találnak rá. El is fogták.
A vádlott ügyvédje kérte a bíróságtól, hogy a tavaly június 19. óta előzetes letartóztatásban lévő asszonyt helyezze szabadlábra, s rendelje el házi őrizetét, ám ezt a bíróság végül elutasította, ugyanis a tárgyaláson kiderült, hogy a házi őrizet helyéül az indítványban megjelölt házban a vádlott édesanyja lakik, akivel nem felhőtlen a vádlott kapcsolata. A végzést a vádlott, az ügyész és az ügyvéd is tudomásul vette.
A legközelebbi tárgyaláson a bíróság meghallgatja majd az ásós támadás áldozatát és a szakértőket is. Az ügy miatt korábban megkerestük a sértettet, J. Istvánt, aki azt mondta, a támadás óta teljesen megváltozott az élete.