Trükkös telefonhívásokkal csalt össze majd 70 milliót

Egy munkanélküli nő sajátos telefonmarketinggel összesen 248 sértettet csapott be, s közel 70 hetven millió forintot csalt ki különféle vállalkozásoktól. Nem létező internetes hirdetések díjaira hivatkozva. Most emeltek vádat ellene.

Az Esztergomi Járási Ügyészség jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a letartóztatásban lévő nővel szemben. A budapesti nő vádlott munkahellyel, rendszeres jövedelemmel, vagyonnal nem rendelkezett, ezért elhatározta, hogy csalásokkal fog pénzt szerezni. Ennek megvalósítása érdekében 2017 január és október között kétféle módszerrel verte át a telefonon felhívott, az ország különböző területén élő sértetteket.

Az elkövető az esetek egy részében valótlanul azt állította, hogy a cége a sértettek ügyvezetése alatt álló gazdasági társaságokat reklámozza az interneten, melyre korábban már szóban vagy telefonon kötöttek szerződést, ezért a hirdetés díjának megfizetésére szólította fel őket. A valóságban azonban az elkövető által megkeresett egyik cég sem kötött szerződést a vádlottal. A nő határozott fellépésének következtében a megtévesztett sértettek a megadott bankszámlára átutalták a pénzt.

Az elkövető olyan módszerrel is csalt ki pénzt, hogy ügyvédnek, közjegyzőnek, gazdasági vezetőnek, minisztériumi dolgozónak adta ki magát, álnéven mutatkozott be, majd közölte, hogy a minisztérium nagy összegű kártérítést ítélt meg a sértett ügyvezetése alatt lévő gazdasági tárasaságnak, melynek utalásához „kártérítési fedezet” címén meghatározott pénzösszeget kért. A vádlott jellemzően olyan magas összegű, több millió forintos kártérítést helyezett kilátásba, ami elegendő volt ahhoz, hogy a sértetteket a pénz reményében rábírja a fizetésre.

A vádlott a csalások elkövetése révén összesen 68 millió 519 ezer 31 forinttal gazdagodott. A nő a pénzt az utalásokat követően azonnal felvette, azt magára, nagy értékű gépjárművek bérlésére és nyaralásra költötte. Az elkövető a bűncselekményeket a testvérével követte el, aki azonban az eljárás során megszökött, így őt ebben az ügyben nem lehetett felelősségre vonni. Vele szemben az eljárást a rendőrség elkülönítette.

A vádlott cselekménye – a halmazati szabályokra figyelemmel – két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, ezért a járási ügyészség börtönbüntetés kiszabását, vagyonelkobzás alkalmazását, illetve azt is indítványozta, hogy térítse meg a sértettek kárát.