Hét évvel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt a nyugdíjasok érdekében – szavazóval!
A jelenlegi 65-ről 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, hogy a nyugdíjasokat eltartsák a munkavállalók, de úgy, hogy a nyugdíjak értéke ne csökkenjen. Megkérdeztük a vásárhelyieket, mit szólnak hozzá?
Nagyjából 7 évvel kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon Magyarországon – olvasható egy a társadalom elöregedése és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló OECD-tanulmányban. Ez azt jelentené, hogy 72 éves korig kellene dolgozniuk a Magyarországon élőknek. Megkérdeztük a vásárhelyieket, szerintük hány éves korban kellene nyugdíjba menni?
– Én most 75 éves vagyok és 56 éves koromban mentem nyugdíjba és nagyon kicsi pénzzel. Szerintem sok a jelenlegi 65 éves korhatár, főleg a nőknek, hiszen 2-3 gyerek felnevelése mellett nehéz dolgoznia. A nőknek maximum 60 éves korban kellene nyugdíjba menniük, a férfiak dolgozhatnak 65 éves korukig – mondta Szappanos Lajosné.
Szappanos Lajosné szerint a nőknek sok a 65 éves nyugdíjkorhatár
– Ha valaki ledolgozott 40 évet, akkor ennyi munkaviszony után megérdemli a nyugdíjat – vélte Rózsa János. Szerinte ugyanis vannak olyan szakmák, melyeket ennyi idő után nem lehet tökéletesen folytatni. Ezek azok, amelyek erőteljesen igénybe veszik a dolgozókat. Ilyennek tartja a tűzoltók vagy a rendőrök munkáját. – Szerintem a nőknek is hamarabb nyugdíjba kellene menniük, hiszen ők vállalják a legnagyobb „feladatot” a népességgyarapodás szempontjából. Szerintem plusz korkedvezménnyel is lehetne ösztönözni azt, ki hány gyereket vállal.
– Régen a nők 50, míg a férfiak 55 éves korukban mehettek nyugdíjba, a bányászok, a rendőrök a katonák és a tűzoltók talán még korábban. Volt olyan a rokonságban, akinél a katonatiszt gyerek már nyugdíjas volt, amikor az apja még dolgozott. Ez aztán számos tréfa forrása volt – mondta Csánki Ferenc. Hozzátette: szerinte a 65 éves jelenlegi korhatár megfelelő, hiszen aki bírja, az tovább is dolgozhat, akinek meg az egészsége korábban jobban megromlik, az úgysem tud. – Az a baj, hogy míg a nagyanyáink a ’10-es ’20-es években tizenhatan voltak testvérek (igaz egy részük kisgyerekként meghalt), addig a mi generációnkban már csak négyen-öten vagyunk. A gyerekeink pedig már csak egy, esetleg két gyereket vállaltak. Érthető, hiszen ma már senki sem elégedik meg, ha cukros-zsíros kenyeret tud enni adni nekik, ahogy azzal sem, hogy a kisebbek a nagyobbak kinőtt ruháit hordják. Mindenki jobbat akar a gyerekeinek, mint ami neki volt. És most tehet is róla – mondta.
– Nem tudom, hogy ki fogja megkeresni a nyugdíjunkat, mert jó ideig nagyon kevés gyerek született. Amikor a mi első gyerekünkkel voltam otthon, napközben alig találkoztunk babakocsikkal az utcán, illetve az idősebbek semmibe sem vették a kismamákat. Például elébük furakodtak a boltban, hiába sírt a gyerek. Most napközben nagyon sok a babakocsi az utcán – nyilván a csok-kal járó 20 millió miatt is többen vállalnak három gyereket is – de a kismamákat az idősebbek most is semmibe veszik – mondta Sántha Zsuzsanna.
A fent említett tanulmány szerint ha az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor mindez jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat. Azaz ez azt jelenti, hogy reálértékben csökkenek a nyugdíjak.
A kormányok egy része a nyugdíjkorhatár megemelésével válaszolt a jelenségre. Ez nálunk azt jelenti hogy a korábbi 62-ről fokozatosan 65-re emelkedik a nyugdíjkorhatár. A nyugdíjakat egyébként – a közhiedelemmel ellentétben nem a korábbi befizetésekből fizetik, hanem mostaniakból.
Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon. A kormány egyelőre nem jelezte, hogy a közeljövőben emelné azt, a demográfiai-munkaerőpiaci válság megoldásaként leginkább azt kommunikálják, hogy az asszonyok minél több gyereket szüljenek.
[totalpoll id=”549744″]
