Balul sült el Márki-Zay bécsi boszorkányüldözése

A vásárhelyi polgármester csak azt bizonyította, hogy gyógyíthatatlan a Lázár-fóbiája. Ráadásul nem a tűző napon, hanem az ellenzéki médiában égette szénné magát.
Az unalomig csépelt felszólalás-bevezetőt idézve: Isten bizony, nem akartam Márki-Zay Péterről írni a kánikula középpontjában, de. De! A nyughatatlan Gandhi-imitátor (és trollhadserege) immár nemcsak a tőle másként gondolkodó vásárhelyiek elleni facebookos kardcsörtetést járatja csúcsra a strandszezon csúcspontján, hanem ahogy kitette a lábát a városából, rögvest Budát is megkísérelte bevenni.
Láthatóan képtelen megemészteni a harmadik Fidesz-kétharmadot és az azóta is stabilan növekvő kormányzati népszerűséget, valamint az őt februárban pajzsra emelő ellenzéki csoportosulások összeomlását. Partra vetett halként vergődik.
A kánikula közepén Márki-Zay Péter családostul elment az osztrák fővárosba, és megpróbálta lekopírozni, pontosabban parafrazálni Lázár János emlékezetes, tavaszi bécsi videóját. Ami a (muszlim) bevándorlás súlyos veszélyeire, Nyugat-Európa válságjelenségeire figyelmeztetett egyedi módon, píszí-mentes, határozott hangon, s mellyel még a cuki Zuckerberg-cenzorok sem tudtak megbirkózni.
Szóval MZP nekifutott, hogy megmondja a tutit Ausztriáról, a migránsokról, a bevándorlásról, Európáról és a Fideszről. Amúgy magyarosan. Stílszerűen („öntökönlövéssel”) New York feliratú pólóban. És gondolom, egy Toronto-logós, juharleveles shortban plusz talán egy Donald kacsás strandpapucsban (bár ezek a Mickey egér színvonalú kiegészítők sajnos nem látszanak a minden diszkrét bájtól mentesen amatőr színházban). Olyannyira erőlködve, hogy az ember fia hallja az izzadságszagot és vágja a tesztoszterontolulást, miközben a szorongó szereplő egy perccel a zárás előtt még a tenyerében tartott papírcetlire is puskáz, nehogy kihagyja a kihagyhatatlant.
A materialista álkeresztény, Heller Ágnes és elvtársai messziről jött Messiása előállt egy olyan csapnivaló nyári produktummal, mely még szellemi, politikai és média-háttérbázisa, az Index szerint is szörnyűségesen katasztrofális, mert „hosszú, unalmas, hosszú, unalmas, hosszú”.
Ráadásul tökéletesen értelmetlen. Ha csak – ha csak…
Hiszen az újratöltött
bécsi videózás sok mindent jelez és üzen a vakációzó vagy vakációról visszatérő vásárhelyi választónak.
A forrósodó fejű főhős bebizonyította, hogy Lázár János-fóbiában szenved: benne van a fejében a fideszes országgyűlési képviselő, ahogy az észak-amerikai angol sportnyelvben mondani szokás. Másrészt újra egyértelműsítette Vásárhelyen átlépő országos politikai ambíciót, önjelölt ellenzéki vezéri, miniszterelnöki törekvéseit is, hiszen semmi más nem indokolja, hogy a nyár közepén, a politikai uborkaszezonban bevándorlóbarát országos politikai kampányt indítson a hangoskodó kisebbség nevében. Azt is kimutatta, retteg a helyi hatalmáért, kiskirályságért: ahogy pár napra üresen hagyta a főhadiszállást, gondoskodott róla, nehogy a hőségben elfelejtsék, és lehetőség szerint róla beszéljenek.
Ám
balul sült el a bécsi boszorkányüldözés. Látszatpolitizálásba fulladt, jelentéktelenséget sugallt.
A kevesebb (ezúttal is) több lett volna. A semmi még több. A legjobb pedig talán az lenne, ha a jövőben bohókás bevándorlásügyi bikkfapolitikájával a bécsi bürgereket boldogítaná…
Köszönöm szépen!