Nemzetközi kiállítás nyílik az Emlékpontban

Emberi sorsok Szibériától Szardíniáig. Hadifogoly magyarok a nagy háborúban címmel nyílik nemzetközi multimédiás kiállítás a vásárhelyi Emlékpont galériájában.

Köszöntőt mond Lázár János országgyűlési képviselő és Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, a kiállítást megnyitja Dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, a Tornyai János Múzeum igazgatója. A tárlatot bemutatja Major Anita, a kiállítás kurátora, a kiállítás fővédnöke: Áder János Magyarország köztársasági elnöke.

Az alkotók így fogalmaztak a kiállításról:

A nagy háború nyugtalanító problémáinak egyik legdrámaibb, legtöbbeket érintő fejezete a hadifogságé. Elfogott katonáinkat gyakran gyanakvás, sokszor a gyávaság, szélsőséges esetben a hazaárulás vádja vette körül. A gyors és fájdalommentes háborút vizionáló felek egyike sem tudott mit kezdeni a hihetetlen tömegben fogságba került katonák elhelyezésének és életben tartásának logisztikai, higiéniai, politikai és sok más vetületű kérdéskörével. A számok mellett legalább annyira sokkolók a földrajzi tények: Szibéria, Szardínia mellett szinte az összes földrészre került magyar katonarab: Perzsiába, Afganisztánba, Japánba, Ausztráliába, Brazíliába, Kanadába és Mexikóba… S a nagy háború hadifogsága nem „csupán” a hadifogoly-történelem egyik kiemelt szakasza volt, hanem valójában nyitánya a „táborok évszázadának”. Az ilyen léptékű táborvilág – a tömegek elszigetelésével, identitásuk felfüggesztésével, kényszermunkáltatásukkal, helyenként tudatos megsemmisítésükkel – megelőlegezte a második világháború iparosított lágerbirodalmát, amelyben már etnikai és politikai alapon szervezték meg tömegek elpusztítását. Kiállításunkon nem kívánjuk enciklopédikus ismereteit nyújtani a nagy háború hadifogolytáborainak. Inkább emberi arcokhoz, sorsokhoz közelebb hajolni, arra kérve látogatóinkat, hallgassák meg a soha el nem mondott, soha ki nem beszélt történeteket. Hogy a foglyok mindennapi életével, túlélési stratégiáival, tömeges és névtelen eltűnésével szembesülve megmutathassuk azt a világot, ahonnan sok ezer hadifogolynak soha nem volt visszatérés – sem a családjába, sem a hazájába, sem a történelembe. Mert úgy véljük, a nagy háború szürke rabja is „hős halott”. Neki kívánunk emléket állítani.