Jól tűrik(?) a vásárhelyiek a madárpotyadékot

Olvasónk panaszolta, hogy a belvárosban és a Hódtóban több helyen madárpotyadékot kell kerülgetni. Megnéztük az említett helyeket. Igaza van, de a guanó ott is újratermelődik, ahol eltakarítják. Persze van ahol ezt nem is teszik meg. A képen: galambok az Andrássy út 3-as számú ház homlokzatán.

– Lassan elviselhetetlenné válik a város egyes részei ami a vadóc galambok jelenléte és túlszaporodása miatt van. Minden tele van galamb ürülékkel ami köztudott foszfort tartalmaz amiből az esővízzel foszforsav képződik amitől a csurgók szétmállanak, ami pedig tetemes összegbe kerül a lakóközösségeknek – írta szerkesztőségünkhöz küldött levelében Bolyácz Jenő.

Főleg a dr. Nagy György utca és környi cseréptetős panelházak, a Kaszap utca, a Németh László utca valamint az Andrássy utcára panaszkodott. – Nem hiszem, hogy a város vezetése és akire ez tartozik nem látják saját szemükkel! A galamb ürülékben rengeteg kórokozó található nem véletlen, hogy repülő patkányoknak is nevezik ezeket. Ahogy a patkányok – ugyan úgy a galambok is fertőzést hurcolnak! – írta.

Olvasónk azt javasolja, hogy a gabona tárolók példáját követve mozgásérzékelőket kell felszerelni és ragadozó madarak hangját hangszórókon át közvetíteni és akkor a galamb le se mer szállni! (ez utóbbi biztos közfelháborodást váltana ki, hiszen a ragadozók bizony vijjognak).
Panasza nyomán a vadóc galambok és a madársz.r nyomába indultunk.

– Naponta egyszer felsöpörnek az üzlet előtt, de estére meg sem látszik, minden ellep a földre pottyantott guanó – mondta az egyik Andrássy úti üzlet névtelenséget kérő alkalmazottja. Ő tudja azt, amit sokan nem, azaz, hogy minden ingatlantulajdonosnak (bérlőnek) magának kell(ene) rendben tartania a portája előtti járdát. Ha hó van, akkor azt eltakarítani, ha csikk vagy szemét, akkor azt.

– Ugyanazért szeretik a cseréptetős hódtói házakat, illetve az Andrássy út néhány épület, galambok – mondta Nagy Ferenc bácsi, aki a szárnyasokkal amatőr módon, de több mint 4 évtizeden át foglalkozott – mert van ahová kényelmesen leszállhatnak és közel van az eleség. Ez mindkét helyen a közeli zöldövezetet jelenti. Télen pedig nagy számban tartózkodnak a Sarokház épülete tetején.

A Bolyácz Jenő által megjelölt házak mellett kisebb-nagyobb foltok bizonyítják, hogy a tetőkön galambok tartózkodnak. Ez a paneleknél főleg az erkélyek között lepottyant, s felhalmozódott guanót jelenti. A madárürülék az Andrássyn a legszembetűnőbben az egykori zárda, illetve a szemközti új épület járdáját borítja. Míg az elsőnél senki sem jár és ezért senki sem takarítja, az utóbbinál nagy a forgalom és az üzletek előtt rendszeresen fel is söprik, ám ahol nincs üzlet, ott bizony ott is maradt.

A galambok egyébként az utóbbi épületnél leginkább azokat az erkélyeket szeretik, amely azon lakásokhoz tartoznak, melyek vélhetően lakatlanok, legalábbis függöny nincs az ablakukon és sötétedés után lámpa sem ég bennük.

A guanó egyébként nem csak gusztustalan, de valóban szétmarja a csurgókat, illetve tényleg fertőző: ornitózist, a papagájkórhoz hasonló fertőzést terjesztenek. Ha nagy mennyiségben kell eltávolítani azt mondjuk egy padlásról, akkor azt védőruhában teszik, s az ürüléket veszélyes hulladékként kezelik.

A szakemberek szerint a guanóügyi megoldás azt lenne, hogy tüskéket, hálókat kellene felszereli az épületekre (ahogy azt a sétálóutca palotáinál is megtették), vagy elektromos riasztókat felszerelni a szárnyasok kedvenc tartózkodási helyeikre.

Makón legutóbb a bérpalotáról gyűjtötték le kézzel a galambokat, de az csak ideiglenes megoldás. Ahol élettér és élelem is van a közelben, ott galamb is lesz.