A szocializmus diktatúrájának igazi arca az Emlékpontban

A „népi demokratikus forradalomtól” az „ellenforradalomig” avagy Magyarország 1948–1958 között címet viselő tudományos – diákoknak szóló – konferenciára október 18-án került sor, a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.
A rendezvény vendégül látta a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola diákjai egy részét.
Az esemény kapcsán Dr. Miklós Pétert, a Tornyai János Múzeum igazgatóját és az Emlékpont intézményvezetőjét kérdeztük.
-Ez egy olyan hatalmas és elévülhetetlen pillanat és esemény a magyar történelemben, amelyről azt gondolom, hogy mindig tudunk relevánsan és új témákat felvetően is beszélni. A mai konferencia, lévén a megemlékezés és az évforduló előtt vagyunk, ezért ’56-nak a kontextusairól ejtünk szót, ebben lesz segítségünkre a négy kiváló előadó négy kiváló témája – kezdte az intézményvezető.
1945–1990: 1234 áldozat című előadását prezentálta Dr. Zinner Tibor jogtörténész, tiszteletbeli egyetemi tanár, akit arról kérdeztünk, hogy miért tartja fontosnak, hogy a fiatalok ezen témából ilyen mélyen részesüljenek.
-Ezek a diákok ma azt hallják, amit nekik ebben az országban még igazán senki sem mondott el, ez pedig nem más, mint, hogy 1945 február negyedikétől 1988 július 14-ig, 1234 embert akasztottak fel vagy lőttek agyon. Ennek a vizsgálati eredménye mutatja azt, hogy hogyan történt mindez a fővárosban és hogyan vidéken, és nem mellesleg hogyan a Kádár-korszakban – mesélte a jogtörténész.
Ezt követően A makói kommunisták hatalomátmentési törekvései az 1956-os forradalom idején néven futó beszámolóját adta elő Marosvári Attila, az Emlékpont történésze.
A megtorlás fokozatai Hódmezővásárhelyen a kádári diktatúra hajnalán nevű előadását hallhatták a diákok Dr. Zeman Ferenctől, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára (Szeged) munkatársától.
És végül A MUK áldozata? Huba Géza tragikus történetét mesélte el Vincze Gábor, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történésze.
Az Emlékpont rendezvénysorozata, amely a középiskolásokra fókuszál, s amely az 1956-os forradalomra való megemlékezés jegyében telik, a vetélkedőktől, az ’56-os szemtanúkig és hősökig való beszélgetéseken keresztül, egészen a tudományos konferenciákon át tárgyal a nemzeti emlékezet hetéről.
Helyi történeteken, országos tendenciákon át, Vásárhelyre és a Dél-Alföldre fókuszálva mutatták be a szocializmus korszakát, ezen belül is kifejezetten az 1956-os megtorlásoknak a világát.
Azt az embertelen rendszert szerették volna bemutatni, ami a szocializmust jellemezte, ezáltal az előadások által a fiataloknak, amelyek számukra korukból adódóan ugyan már csak tények, adatok, statisztikák, és külföldre emigrált emberek, ám az ország számára egyéni sorsok, életek, és történetekként élnek tovább.