Trócsányi: büszkék vagyunk az országunkért küzdő hőseinkre

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő hőseinkre – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter vasárnap Budapesten.

A tárcavezető részt vett Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítója és örökös elnöke emléktáblájának leleplezésén a Kisfogház Emlékhelyen.

A megemlékezésen mondott beszédében Trócsányi László kiemelte: vannak olyan hősei a magyar történelemnek, “akik ha meg is haltak, emlékezetünkben tovább élnek, ma is üzennek és a jövőben is üzenni fognak számunkra”. Ilyenek 1956 hősei is, ezért kötelességünk emlékezni rájuk – mondta.

Hangsúlyozta: az alaptörvény is kiemeli a múlt, a jelen és a jövő magyarjai közötti szövetség jelentőségét. Szövetségről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a jelen generáció képviselői átadják a jövő generációnak azt az üzenetet, hogy “büszkék vagyunk az országunk megmaradásért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő hőseinkre” – fogalmazott az igazságügyi miniszter.

A miniszter méltatta Fónay Jenőt, 1956 hősét, akit kétszer is halálra ítéltek, és csak a bitófánál közölték vele, hogy kegyelemben részesítették. A rendszerváltás időszakában “ismét történelmi szerepet kapott”, alapítója volt a Pofosznak, és egyik szervezője Nagy Imre újratemetésének – emlékeztetett.

1956-ot Fónay Jenő “a magyarság csodájának” nevezte – fűzte hozzá a tárcavezető.

Trócsányi László végül koszorút helyezett el az emlékhelyen.

Fónay Jenő (1926-2017) mérnök, 1956-os szabadságharcos, a Széna téri ellenálló csoport helyettes parancsnoka volt. 1956. október 23-án részt vett a Petőfi-szobornál, a Bem téren és a Parlamentnél zajlott tüntetéseken. Október 25-én a Margit híd budai hídfőjénél ő szervezte meg a felkelők hídőrségét. Később csatlakozott a Széna téri ellenállókhoz, és a nevükben ő vett részt a Petőfi Akadémián tartott fegyverszüneti tárgyalásokon a kormánnyal. 1957-ben letartóztatták, első- és másodfokon is halálra ítélték. Végül kegyelmet kapott és 1963-ban szabadult.