Márki-Zay Péter – a stílustalanság maga az ember

Utószó egy ócska, gusztustalan, alávaló és kicsinyes húzáshoz. A materialista keresztény politikus megmutatta, hol van a kutya elhantolva. Avagy a nap, amikor Márki-Zay Péter igazán megvillantotta foga fehérjét.
Vásárhely polgármestere kedden átlépett egy határt. Olyan területre tévedt, amelytől – úgy vélem – egy talpig tisztességes, becsületes ember, hovatovább: egy igazi férfi távol tartja magát.
Márki-Zay Péter megvillantotta a foga fehérjét, lerántotta a leplet valódi énjéről, egyúttal azt is megmutatta, mit rejt a mézesmázos külcsín, és meddig terjed a „szeretet hatalma”.
A városvezetőnek politikai vitája és jogi csatája van egy másik közszereplővel, egy jogász–károsulti képviselő–politikussal. A heves politikai harcban és a jogi csörtében számtalan (olykor kemény) eszköz megengedett, ám van egy szint, amelyre egy értékközpontú, humánus, istenfélő ember nem süllyed le.
Márki-Zay Péter viszont megtette.
Nem az ellenféllel küzdött, hanem az emberbe gyalogolt bele, páros lábbal, kéjesen, közszemlére téve, mintegy kigúnyolva a másik baját, besározva becsületét.
Ócska, gusztustalan, gyomorforgató, alávaló és kicsinyes húzás volt ez, Polgármester Úr. Nehezen jön a számra, de kimondom: riherongy cselekedet.
Távoli századokban felmerülne a kérdés: pisztoly vagy kard? Szerencsére az efféle epizódokat mára csak a krónikás könyvek megsárgult lapjai őrzik. És való igaz, már az orosz tankok sincsenek itt, ezzel együtt – hála Istennek – továbbra sem a webmonológok hossza vagy Facebook-lájkok száma dönti el, hogy ki az igazi férfi.
És ki a hisztis, stílustalan, pitiáner bosszúálló.