Olvasói levél: Tényleg ők a hiteles politikusok?

Egy olvasónk, Kelemen V. László az alábbi levelet küldte el szerkesztőségünknek, amit változtatás nélkül közlünk.

„Tényleg ők a hiteles politikusok?

A magyar többpártrendszer gyöngyszeme a Márki-Zay Péter által kiötlött Mindenki Magyarországa Mozgalom. Talán még soha nem alakult hazánkban olyan szervezet, amely tagjain keresztül felvonultatja a rendszerváltás óta létrejött szinte valamennyi politikai formációt. Ráadásul mindezt úgy, hogy ezekből a szereplők kiléptek, vagy kirúgták őket. Ezért talán jobb lenne, ha az új nevük Pártváltók Össznépi Csoportja lenne, ami nem mellesleg gyorsan megjegyezhető mozaikszó lehetne.

Nézzük például Lukácsi Katalint, aki csupán azzal tudta végighaknizni az ellenzéki sajtót, hogy 2017-ben kilépett a KDNP-ből. Addig nem is ismertük. Holott 2010-ben még a következőkről győzködte Jász-Nagykun-Szolnok megyei polgárokat:

„Munkámat nagy örömmel és szeretettel végzem, megtiszteltetés számomra, hogy az MDF színeiben indulhatok. Ez a párt az, aki felnőttnek tekinti a választóit, átfogó reformokat sürget és nem ámít ígéretekkel. Jöjjön el szavazni, szavazzon az MDF-re és szavazzon rám!”

Igen, jól látják, valóban az MDF-re, amely akkor a romjaiban fetrengő SZDSZ-el vállvetve mérettette meg magát, de az 5 százalékot sem érték el és kiestek a parlamentből. Maga Lukácsi 2,68 százalékot kapart össze, mivel mindösszesen 514-en támogatták. Nyilván látta, hogy ez a veszett fejsze nyele, ezért a később, a 2010-es önkormányzati választáson Jászjákóhalmán függetlenként a Fidesz támogatta, de akkor is elbukott. De becsületére legyen mondva, nem adta fel, s 2011-ben belépett a KNDP, ahol 6 évig volt tag. Most Márki-Zay Péter fedezte fel újra, hiszen korábban már szorosan egymás mellett vallottak csődöt a taktikai szavazás alkalmával.

Nem rossz pártfogyasztó Mellár Tamás sem, aki 1989-ben gondolt egy merészet és fogadott a későbbi győztesre, amikor az MDF-et választotta.  Két évig még az országos választmányban is dolgozott. Gyaníthatott azonban valamit a későbbiekről, ezért az MDF-ből 1998-ban lelépett, majd egy évig, 2006 és 2007 között a Fidesz-favorizáltként pécsi önkormányzati képviselő volt. 2018-ban helyi messiásként tért vissza és szinte valamennyi balliberális párt (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd) segítségével, de függetlenségét hangoztatva, minimális előnnyel ugyan, de becsúszott az Országgyűlésbe. A mindenkitől azonos távolságot tartás taktikáját két hétig sikerült abszolválnia, így megszegve választóinak tett ígéretét, már májusban csatlakozott a Párbeszéd Magyarországért Párt frakciójához. Most a Mindenki Magyarországa Mozgalom mellett tette le a voksot.

Mellettük szinten fanatikusan ideológia-hűnek számít Kész Zoltán, aki bizonyára csupán pillanatnyi tudatzavarában csatlakozott 2004-ben a Fideszhez. Értékelhető nyomot nem hagyott maga után, habár a Fidelitas veszprémi elnökségét azért behúzta. Ezt követően megtörte a csendet és 2014-ben nagy csinnadrattával egy időközi választáson elnyerte a lemondott Navracsics Tibor mandátumát, melynek során az MSZP, a DK, az azóta megszűnt Együtt-Korszakváltók Pártja, a Magyar Liberális Párt és a Bokros Lajos vezette MoMa baráti jobbját is megszorongathatta. 2018-ban aztán következett a „Kész-katasztrófa”, hiszen egy tök ismeretlen fideszes újonc, Ovádi Péter majdnem tízezer szavazatot vert rá. Politikai számkivetettségére Márki-Zay Péter tett pontot.

Figyelemre méltó 2010. január 17-i gondolatát azonban érdemes itt hagyni az utókor számára:

„Radikális is vagyok, mert nem hiszek a segélyezésben, sőt még az esélyegyenlőségben sem. Biztos, hogy szépen hangzik ez az egyenlősdi, de értsük már meg, hogy olyan sosem lesz, hogy mindenki egyenlő. Egyszer már megpróbáltuk. Nem sikerült. Most is annak a levét isszuk. Aki egyenlő akar lenni, elmehet Észak-Koreába.”

A családi összefogást MZP harmad-unokatestvére, Hadházy Ákos jeleníti meg. Nos, ő sem volt mindig európai ügyészség aláírási biztos, hiszen 2006-tól 2013-ig még a Fideszt erősítette, esetleg gyengítette, ez nézőpont kérdése. Az viszont tény, hogy a Fidesz szekszárdi önkormányzati képviselője volt. 2014-ben már az LMP-ben tűnt fel, s ugyan egyéniben egyszer sem sikerült nyernie, de listán mégis kétszer került be a Parlamentbe. Igaz, hogy 2018-ban azt vetítette előre, hogy Fidesz-kétharmad esetén nem veszi át a mandátumát, de ezt az ígéretét megszegte. Az LMP-t szintén ebben az évben unta meg, s miután majdnembeleverték a fejét egy radiátorba, ki is lépett a pártból. Harmadik szervezetét Márki-Zay Péter hozta neki össze, de ez tényleg megbocsátható. Mégiscsak rokonok.

Kissé sötét folt Üveges Gábor, aki civilben Hernádszentandrás polgármestere. Annyiban illik a társaságba, hogy ő is büszkélkedhet már egy távozással, hiszen 2017-es belépését követően alig egy évig villogott a Gémesi György által létrehozott Új Kezdetben, hiszen 2018 júniusában lemondott az alelnökségről. Az időpont közelisége miatt könnyedén elképzelhető, hogy Márki-Zay Péter valahol a nagy márciusi választási turné egyik állomásán csábította el, s a nász most végre pecsétet is kapott.

A Jobbikkal tisztázatlan viszont folytató polgármester-kollégája Lengyel Róbert ugyancsak nagy MZP-rajongó, hiszen már a kampányban is tolta a vásárhelyi aspiráns szekerét. A hála nem maradt el, mivel aláírhatta az MMM alapító okiratát. Nem megdöbbentő, hogy idén ő is lemondott egy posztról, mégpedig május végén, hiszen addig a Jobbik-közeli Magyar Polgármesterek Közösségének elnöke volt.

Mai cikkünkben a következő formációk kerültek szóba a fenti 6 politikus támogatóiként, illetve egykori pártjaiként: MDF, Fidesz, KDNP, MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, Magyar Liberális Párt, MoMa, LMP, Jobbik, Új Kezdet.

Világos, hogy velük aztán valóban érdemes egy új mozgalmat létrehozni, hiszen eddigi szervezeteiket is elveikhez hűen, s azok mellett kiállva képviselték.

Folytatjuk.

Kelemen V. László

egy Hódmezővásárhelyért aggódó polgár”