Nagy Feró soha sem tenne ilyet

Nem tudom kedves olvasó, hogy te hogy vagy vele, de nekem kinyílik a bicska a zsebemben, amikor Erdélyt leromániázzák. Már csak azért is, mert nagyszüleim székelyek voltak. Csakúgy, mint Nagy Feró szülei…
December elseje Erdély elcsatolásának napja, mely számunkra legfeljebb a gyulafehérvári ígéretek be nem tartását, a román szószegéseket idézi, hogy nagyon leheletfinoman fogalmazzunk, mert ha az akkori ígéreteknek 99 év alatt érvényt lehetett volna szerezni, akkor a romániai magyarság ma minden szintű autonómiával rendelkezne…
De mi köze Nagy Ferónak Erdélyhez?
Nagy Ferenc erdélyi menekültek gyermeke. Ő már Letenyén született, 1946. január 14-én. Édesapja azért jött át Magyarországra, mert nem akart a magyarok ellen harcolni a román hadseregben. Eleinte egy kocsiszínben laktak, majd egy Verőfény utcai pincelakásba kerültek…
Sokszor töltötte az szünidőt Erdélyben, de ma is szívesen jár oda: „Erdélybe én mindig hazajövök, már csak a családom, a neveltetésem miatt is. Áttelepedett szüleim többször hangsúlyozták, hogy ez a mi hazánk, Magyarországon csak ideiglenesen lakunk. Nyárádmenti székelynek tartom magam, édesanyám Nyárádszentbenedeken született” – nyilatkozta Feró.
Pályafutása dióhéjban
Érettségi után a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola erősáramú üzemmérnök szakára kezdett járni, de végül nem tett államvizsgát, így nem szerzett diplomát. Egyszer, egy szürke hétköznapi hajnalon, munkába menet döntötte el, hogy ő bizony nem fog minden nap ilyen korán kelni, ezért zenélni kezdett.
Már 1963 és 1970 között a Richmond Heads és a Zárvatermők zenekarok tagja volt. 1970-ben, Csuka Mónikával közösen alapította meg a Beatrice zenekart.
1978-ban Feró újralakította az onnantól már rockzenét játszó Beatricét, aminek a frontembere lett.
Útlevelét hamarosan bevonták, a rendszer pedig igyekezett ellehetetleníteni az együttest, felsőbb utasításra 1981-ben a zenésszervezetek is elhatárolódtak tőle, így feloszlottak.
Még 1981-ben Feró létrehozta az Ős-Bikinit, aminek 1985-ig volt a frontembere, ekkor helyére D. Nagy Lajos került.
1985-től 1987-ig szólista volt, Bergert alakította a Rock Színház Hair című musicalében, majd 1986-ban átdolgozta a Hamletet, amelyet az Egyetemi színpadon tűztek műsorra tíz napon keresztül. Ugyancsak 1987-ben alakította újra a Beatrice zenekart, amely ezután már mint sikeres együttes több slágerlistás dalt is magáénak tudhatott.
1989-től vezette a Garázs című rádióműsort, amely a problémákkal küszködő fiatalok számára nyújtott segítséget valamint amatőr zenekarok számára is bemutatkozási lehetőséget kínált a nagyközönség előtt.
1989-ben Állami Díj kitüntetésben részesült. Ekkoriban Feró a Musica Hungarica könnyűzenei fesztivál, és a Rockkalapács munkatársa és műsorvezetőjeként is dolgozott. A Ford Farlaine kalandjai című film magyar szinkronjához is kölcsönözte hangját. 1992-ben megválasztották a Magyar Rockszövetség társelnökének.
A politikai ellentétek a Beatrice különböző felállásainak sem kedveztek.
1994-ben zenekara ismét felállt Új Beatrice néven, azonban a régi közönségnek az új stílus már nem tetszett.
2004-ben jelent meg válogatássorozatának I. CD-je Antológia címmel, majd 2005-ben a következő, ugyanebben az évben pedig Boldog szép napok… címmel kiadta önéletrajzi kötetét is, amely az 1978 és 1983 közti személyes élményeit taglalja.
2008-ban a Beatrice 30 éves jubileumát ünnepelték a Petőfi Csarnokban, ennek a koncertnek a felvételét 2009-ben adták ki DVD-n.
2010-ben Feró az RTL Klub az X-Faktor nevű zenei tehetségkutató műsorában mentorként működött közre, ezt a szériát az ő mentoráltja, Vastag Csaba nyerte meg. Ugyanebben a műsorban a 2011-es és 2012-es évadban is mentorkodott. Közben, 2011 májusában jelent meg Vidámság & Rock’n’Roll című lemeze a Beatricével, amely sikeresnek bizonyult.
2013. március 16-án a Beatrice 35 éves születésnapi jubileuma alkalmából három órás koncertet adott a Petőfi Csarnokban. Itt jelentették be azt is, hogy az öt évvel korábbi, 30 éves koncert DVD-je arany- és platinalemez lett. Idén, 2018-ban pedig már túl vannak a 40 éves születésnapi koncerten is.
Mindig a szókimondás, az egyenesség és a székely konokság jellemezte. A Kádár-rendszerben hamar a feketelistára került, dalait cenzúrázták, fellépéseit korlátozták.
„Kezdetben a kommunista rendszer a háttérbe szorított. De nem adtuk fel, aztán szép lassan ismét előtérbe kerültünk. A székely konokság vitt előre, mindig új erőre kaptam, amikor eszembe jutott, hogy meg kell mutatnom ennek a Kárpát-medencének, hogy én egy szerethető, kedves ember vagyok, aki a színpadon is megállja a helyét, nem pedig egy állat, aminek a rendszer felmutat. Próbáltuk bebizonyítani, hogy minket nem lehet elpusztítani, mi akkor is tovább fogunk élni, ha ellenünk van az egész világ. Makacsságom, csökönyösségem valószínű a székelységemből ered. Erre akkor döbbentem rá, amikor közelebbről megismertem a fajtámat, a székelyeket.”
Feró a Beatrice 1978-as indításánál döntötte el, hogy azt fogja énekelni, ami a szívéből jön, és megpróbálja minimálisra szorítani a hazugságot a rockzenében. Azt hiszem, ez sikerült is neki. Mindezek ismeretében biztos vagyok benne, hogy Feró sem kedveli, ha Erdélyt leromániázzák. Sőt! Ő sohasem tenne ilyet!