A hét embere: a jó pálinka nem kíván maga után kísérőt
A hét emberének ifj. Csáki Lajost, a hódmezővásárhelyi Pálinkafőzde vezetőjét választottuk.
Ifjabb Csáki Lajos akarata ellenére csöppent a Pálinkafőzde élére, ugyanis édesapja, idősebb Csáki Lajos, akit Hódmezővásárhelyen jól és sokan ismernek mind a mai napig, közel harminc évig vezette ő előtte a szeszfőzdét.
A pálinkafőzők mesterét arról faggattuk, hogy vajon tényleg pálinkaszerető-e a magyar nép, hogy milyen volt az idei termés, hogy véleménye szerint milyen a jó és igazi pálinka és, hogy tulajdonképpen mi is a titok, mitől vált hungarikummá eme nemes ital.
– A tevékenységünk alapvetően a bérfőzésre terjed ki. Leginkább az idősebb korosztály az, aki érdekelt ebben. A fiatalok nem igazán foglalkoznak erre a célja kiterjedő gyümölcstermeléssel. Viszont ami nagyon fontos, hogy a megtermett gyümölcs közül melyik az, amelyik a cefrében köt ki. Ugyanis a rohadt, már-már penészes gyümölcs a tévhitekkel ellentétben egyáltalán nem cefrébe való. Az emberi fogyasztásra alkalmas gyümölcsök már annál inkább. A kifőzés folyamata pontosan jól illusztrálja, hogy ki milyen gyümölcsöt használ fel annak érdekében, hogy pálinka szülessen belőle. Térségünkben a szilva az, amiből a legtöbb pálinkát főzzük ki minden évben itt a szeszfőzdében. Ám az idei szezon termésére tekintve, még ebből is igen kevés került a cefrébe, hiszen a rossz időjárási viszonyok sajnos elpusztították a gyümölcsök többségét
– kezdte a Pálinkafőzde vezetője.
Aki azt is elmondta, hogy mindenki meglepetésére viszont 2018-ban az alma, a szőlő és a körte egész jól bírta az időjárás gyűrődéseit, és hozzávetőleges adatokra tekintve abból főzték ki náluk a legtöbb mennyiségű italt.
– Véleményem szerint a pálinkafőzés hagyománya és fogyasztása él a magyar társadalomban. Ám a probléma az az, hogy sokan mindezt hozzáértés és mérték nélkül teszik. Az viszont tény, hogy nem hiába vált hungarikummá eme nemes italunk, hiszen ha ünneplésről van szó, akkor az emberek asztalán igenis megtaláljuk a pálinka csodák egyikét. Ugyanis rengetegféle, -fajta ízben kapható ma már az ország bármely táján. Jómagam is készítettem érdekességeket, mint például kökény-, sárgadinnye-, csipkebogyó-, tönköly-, narancs- és diópálinkát is. És azt gondolom, hogy nincs más olyan alkoholos ital a világon, ami olyan intenzíven vissza tudja adni úgy a gyümölcs, mint az elkészítésébe vetett munka erejét
– mesélte a pálinkafőző.
Ifj. Csáki Lajos szót ejtett arról is, hogy például mézes pálinkát gyakorlatilag bárki könnyedén tud odahaza készíteni akkor, ha rendelkezik a megfelelő alapanyagokkal. És ebben az esetben szinte az is teljesen mindegy, hogy milyen ízű pálinkát vegyítünk a mézzel. A szezonját élő ital leginkább a nők körében közkedvelt.
– Ha meg kellene fogalmazni, hogy milyen a jó pálinka, akkor azt mondanám, hogy mindenképp akkor kiváló az adott ital, ha nem kíván maga után semmiféle kísérőt, illetve, ha nem rázza az embert a hideg miután legurította azt. Amennyiben visszajön az az ízharmónia, amely gyümölcsből a pálinka készült, különösen jó italról beszélhetünk. Fontos, hogy ne legyen karcos, savanyú íze. És tudni illik azt is, hogy a jó pálinka egy-két év után már be is érik, és fogyasztásra alkalmassá is válik
– ismertette ifj. Csáki Lajos.
Elmondása szerint a pálinka nemcsak hangulatjavító hatással bír, hanem kis mértékben gyógyszerként is teljesen jól üzemel. Ő maga nem fogyasztott pálinkát egészen addig, míg nem bele nem keveredett egy vírusos betegségbe.
A megfázás, a hányással és hasmenéssel járó panaszok, a női gondok, a gyomorégés és többek között a fejfájás is azon kategóriákba tartozik, amelyeken gyorsan és hatékonyan segít egy kupica pálinka.
Fotó: Gémes Sándor
