Zsabka Zsolt: A tram-train a gazdaság fellendülését is segíti

Múlt héten pénteken tartotta a XX. Vállalkozók Napját a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ). A rendezvényen az Év Vállalkozója díjjal ismerték el Zsabka Zsoltot, a Diagramma Csoport tulajdonosát, a BKIK Ipari Tagozatának elnökét. A Blogstar interjúja.

– Ön egyrészről a Diagramma Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, másrészt a BKIK Ipari Tagozatának elnöke is. Mit gondol, minek köszönhető az Év Vállalkozója díj, mivel érdemelte ki a kitüntetést?
– A VOSZ egyrészt az általam felépített cégcsoporton belüli munkámat, másrészt a BKIK-nál vállalt társadalmi tisztségemet is elismerte a megtisztelő díjjal.
– Mivel foglalkozik pontosan a Diagramma Zrt. cégcsoport?
– Elég sokrétű a tevékenységünk, hiszen négy országban – Magyarországon, valamint Kuvaitban, Dubajban és New Yorkban – vannak irodáink. Építőiparral, könyveléssel foglalkozunk, továbbá munkaerő-kölcsönzés, illetve kereskedelem is szerepel a tevékenységeink között, de tanácsadó cégünk is van, ahol ügyviteli és üzletviteli tanácsadást vállalunk. Az ország több területén építkezünk, a MOL-kutak jó részét is mi újítottuk fel, vagy éppen egy magánkézben lévő telekommunikációs hálózatnak – aminek ez egy közel 2 milliárdos üzletága – is mi vagyunk a fejlesztői, az állandó tanácsadók.
– A felsorolt tevékenységi körök között szerepel a munkaerő-kölcsönzés is, így jól ismerhetik az igényeket és a kínálatot. Ön hol látja a problémát, miért jelentkeznek folyamatosan gondok ezek a területen?
– A legnagyobb baj a szándékkal van. Az irodánkban hetente minimum 150 ember megfordul, hogy felvételt nyerjen a listánkra. A tízlépcsős szűrőnkön keresztül a végére mindössze 10 fő marad, akik kiküldhetőek egy munkahelyre. Mi a 8 általánost vagy azt sem végzett emberekkel foglalkozunk, tehát a fizikai munkaerővel. Ez az a réteg, melynek tagjait a legjobban kell menedzselni ahhoz, hogy hosszú távon egy munkahelyen maradjanak. Nincs könnyű dolgunk, mert a körükben a legnagyobb az elvándorlás. Ha például bruttó 1050 forintos órabért adunk egy ilyen munkavállalónak, de aztán kap egy 1150-es ajánlatot, akkor azonnal váltani fog. Az sem könnyíti a helyzetünket, hogy vannak olyan nagy kereskedelmi multiláncok, melyek magasabb bért adnak meg, és természetesen egyszerűbb 8 órában polcot tölteni, mint egy nyomdában dolgozni, ahol komoly zajterhelés éri az embert, és a hőmérséklet sem ideális. Ilyenkor viszont hiába kínálunk mi 100 forinttal többet óránként, nem fognak hozzánk jönni. A másik komoly probléma a földrajzi eloszlás. Mi Budapesten működünk, és itt a régióban vannak munkaadó partnereink, akiknek 50-100 munkavállalóra lenne szükségük. Ugyan fel tudom hozni őket vidékről, de amint szállást bérelünk nekik, és kapnak annyi pénzt pluszban, hogy kéthetente haza tudjanak utazni, már nincs rajta nyereségünk. Nem tudunk akkora bértömeget elkérni a cégektől. Éppen ezért csak olyan munkát vállalunk el, amire biztosan megvan az emberünk. Viszont ez nem úgy működik, mint a kereskedelem, az ilyen munkavállalókat sem tarthatjuk állandóan a „polcon”, hiszen amint kapnak egy ajánlatot, értelemszerűen elfogadják.
– Megoldás?
– Jelenleg éppen egy applikációt fejlesztünk, hogy a munkát kereső távolról is rögtön megkaphassa az állásajánlatot. Csak vissza kell jeleznie, és rögtön kapja a választ, hogy mikor és hol kell jelentkeznie. Az alkalmazás arra is képes lesz, hogy vissza jelzi amikor a munkavállaló végzett a munkával, és rögtön elindulhat a bérszámfejtés. De mind ezek ellenére sem tudunk egyszerre ekkora mennyiségű embert kihelyezni. Éppen emiatt azt gondolom, hogy néhány iparágban a gépesítést kell megerősíteni, és akadnak olyan iparágak is, melyek esetében érdemes lenne olyan munkásszálláshelyeket kell létesíteni, ahová fel lehet hozni a vidéki munkavállalókat.
– A BKIK Ipari Tagozata és a Corvinus Egyetem nemrégiben hosszú távú, alulról építkező együttműködést kezdett el, aminek már gyakorlati elemei is voltak a diákok részéről. Mondana erről pár szót?
– A hallgatók valóban elkezdték megnézni különböző szakterületeken – humánerőforrás-menedzsment, textilipar és gépipar –, hogy középiskola után hova mennek a munkavállalók. Azt elemzik, hogy mikor dől el: mi lesz belőlük, és mi az oka annak, hogy befejezi valaki a szakközépiskolát vagy főiskolát, aztán mégsem az adott szakmában helyezkedik el. A BKIK is segíti ezt a kutatást. A következő ütemben olyan tankerületi központokat, vállalkozásokat válogatunk ki, ahová a diákok kimennek interjúkat készíteni, aztán összehasonlítjuk az eredményeket, a tapasztalatokat. Ebből készül egy tanulmány, melyből meg lehet majd állapítani, hogy melyik az az irány, ahol a képzéseket erősíteni kell, és melyek azok az iparágak, amelyek 2020-ra, 2025-re, esetleg 2030-ra több munkavállalót fognak kívánni. Ilyen például most a ruhaipar. A Divat és Design Ügynökséggel is megkezdtük az együttműködést, hiszen komoly kormányzati támogatással nagyszabású fejlesztés indul a divatiparban, viszont nincs meg a kellő számú ruhaipari vagy textilipari szakember. Persze nem csak ez hiányzik, hiszen jelenleg még gyártósorok sincsenek, tehát azt a területet is meg kell erősíteni. Ebben segíthetnek a különböző pályázatok, melyek révén telephelyet bővíthetnek, gépesíthetnek, pluszmunkaerőt vehetnek fel a cégek. De az is felmerült, hogy miképpen lehetne tisztítani ezt a piacot, mert sajnos itt is akadnak olyan vállalkozások, amelyek az adók elkerülésével tudnak olcsóbbak lenni.
– Mi az oka annak, hogy az elmúlt években elképesztő módon szárnyra kapott az építőipar – nem véletlenül ez az egyik húzóága a cégcsoportnak –, és meddig tarthat ez a fellendülés?
– Az építőipari beruházások nagy része még mindig az állami megrendelésekből érkezik, ami a fő oka a fellendülésnek, ezenkívül az 5 százalékos lakásáfa – ami a BKIK-nak köszönhetően nem csak jövő év végéig, hanem 2023. december 31-ig marad érvényben – is segített. Ám mindez kevés lenne a gazdaság fejlődése nélkül. Ennek köszönhetően keresnek többet az emberek, akik így lakásokra vágynak, melyekhez az összes szolgáltatóegységet bővíteni kell, vagy újat építeni. Az utak felújítása is fontos mozgatórugó. Nem véletlenül szerepel számtalan út felújítása a 2019-es és 2020-as kormánytervben.
– Nem is olyan régen adott egy nagyon karakteres interjút a promenad.hu-nak, ahol fontosnak érezte, hogy a dél-alföldi régió közlekedésével kapcsolatban is megszólaljon. Miért?
– Egyrészt Szegeden rendezték a konferenciát, így a földrajzi közelség miatt adta magát a téma, és nemcsak Budapest közlekedését, a taxisszolgáltatás helyzetét, jövőjét tárgyaltuk ott, hanem azt is, hogy a különböző közlekedési eszközök hogyan épülnek egymásra. Kiemelten vizsgáltuk, hogyan tudnak eljutni az emberek vidéken a lakóhelyükről a külterületeken található munkahelyeikre, a gyárakba. Ahhoz, hogy ez jól működhessen, nem elég felújítani az utakat, mert nem mehet mindenki autóval. Ezért rendkívül fontosak a kötött pályás közlekedési eszközök, mint például a tram-train.