Lázár János: hagyományait ápoló, fejlődő megyévé válhat újra Békés

Mezőhegyes Békés megye és a térség kormányzati szempontból kiemelt jelentőségű. A fejlesztések sorában prioritást élvez az M5-ös autópályával való összeköttetése (épül az M44). Már tervezik a Szeged–Debrecent összekötő 47-es számú főút négysávosítását. Elindítják a déli vasút fejlesztési programot, ami érinti a Szeged–Békéscsaba–Gyula vonalat. Az infrastruktúrán túl a kormány ebben a térségben a mezőgazdaság fejlesztésére, dinamizálására is hangsúlyt fektet a mezőhegyesi ménesbirtok közreműködésével. A mintagazdaság 6 milliárdos árbevétel mellett 2018-ban mintegy négyszázmillió forint eredménnyel számolt. Idén 15 milliárd forintos fejlesztést hajt végre. Az a cél, hogy az állami vállalat öt éven belül Magyarország, tíz éven belül Európa legkorszerűbb gazdasága legyen. A fejlesztésekről beszélgetett a BEOL Lázár János kormánybiztossal.

– Korábban azt nyilatkozta: „úgy vettük át a ménesbirtokot, hogy nem pénzzel, hanem bajjal volt kitömve”. Pénz, árbevétel, eredmény és támogató kormányzati szándék van. Van még baj 2019 elején?

– Az idei és a következő a fejlesztések éve lesz. Ipartelepet építünk, szarvasmarhatelepet korszerűsítünk, gépesítünk, technológiai fejlesztéseket hajtunk végre, a turisztika területén is várható előrelépés. A kormány támogatja, hogy Mezőhegyes autópálya-összeköttetése, megközelíthetősége javuljon. A cél, hogy bekapcsoljuk a várost, a ménesbirtokot a Dél-Alföld régió és a Kárpát-medence gazdasági, turisztikai és társadalmi vérkeringésébe. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a következő években Békés megye végre visszatér. Vissza a fejlődéshez és a történelmi értelemben vett magyar Alföld legszebb hagyományaihoz. Ebben a nagy visszatérésben a ménesbirtok főszerepet játszhat.

– Milyen munkák vannak folyamatban az egyes ágazatokban?

– A visszaállamosításkor egy kifosztott, végsőkig legyengült, leamortizált ménesbirtokot találtunk. Minden ágazatban fejlesztenünk kell, hogy költséghatékonyan, haszonnal tudjunk működni és a modern technológiák alkalmazásával magas minőségű terményeket (biztonságos élelmiszert) állítsunk elő. Már zajlik az innovatív, dán technológiára (robottechnika) épülő, 1100 férőhelyes és 10 millió liter tej előállítására képes telep korszerűsítése, amely Magyarország legmodernebb gazdasága lesz. A beruházást összekapcsoljuk a növénytermesztési ágazatot érintő tervünkkel: 2019-től 1100 hektáron kezdünk szóját termeszteni. Köztudott, hazánk szójaimportra szorul, a behozott szója azonban nem mentes a génmódosított technológiáktól. Rövid távú célunk, hogy a magunk termelte szójából, elsőként Magyarországon, GMO-mentes tejet állítsunk elő. A térségben ilyen szempontból is óriási lehetőségek vannak: most szépen, módszeresen elkezdjük kiaknázni ezeket.

– Az egyik legjobban várt beruházás az öntözésfejlesztés…

– 2010 óta ez lesz az első, konkrét öntözési program hazánkban, ami nemcsak a mintagazdaság problémáját, hanem a környék, a Maros közeli területek kisgazdaságainak az öntözési gondjait is megoldhatja. Nálunk jelenleg 2 ezer hektár öntözhető egy időben, a fejlesztéssel ezt megduplázzuk. A legnagyobb kukorica-vetőmagot előállító cég vagyunk, ezzel az eredményességünk még tovább fokozható. Jelenleg a 600 millió forintos terveztetési eljárás zajlik, ami márciusra elkészülhet. Húszmilliárdos beruházással érkezhet ide a víz a Marosból (elérhetővé téve a gazdák számára is), 10 milliárdból pedig a ménesbirtok területén korszerűsítjük az öntözőhálózatunkat. Történelmi mértékű ez a fejlesztés: segíthet a szó szoros és átvitt értelmében is termőre fordítani az itt élők munkáját.

– Van minőségi termény, de nincs tárolókapacitás, szárító, vetőmagüzem, takarmánykeverő…

– A helyzet még szomorúbb: voltak, de el lettek kótyavetyélve. Lényegében most az a dolgom, hogy újra összerakjam mindazt, amit évtizedeken át széthordtak, eladtak. Valóban hiányzik 50 ezer tonnányi tárolókapacitás, amit pótolnunk kell. Az ehhez szükséges 4,5 milliárd forint értékű építkezéshez jelenleg a közbeszereztetés utolsó fázisában járunk. De tárgyalok a Limagrainnel is, visszavásárolnánk tőlük ezeket a termelőegységeket. Nem zárkóznak el, van esély, úgy tűnik, olcsóbb is lenne, mint építkezni. Azonkívül talán az itt élők igazságérzetének is jobban megfelelne az, ha a magtár újra azoké lehetne, akik megtöltik terménnyel.

– Decemberi évértékelőjében elhangzott: 2019 a fejlesztések mellett a szervezeti struktúra átalakításának az éve lesz, új tenyésztési program kidolgozása is feladat, mindeközben törekednek a költséghatékonyságra.

– A ménes épületeinek felújítása is napirenden van, miközben új tenyésztési program kidolgozása a cél. Van, aki teherként gondol a lótartásra, én lehetőséget látok benne. Törekednünk kell arra, hogy Mezőhegyesen legyenek a legjobb ménesek Európában. Vallom, a kevesebb több, nem a mennyiségre, hanem a minőségre kell törekednünk. A nóniusz és a gidrán rendben van, a sportlóállományunk sorsáról kell jó döntéseket hoznunk. A XXI. századi piaci igényeket kiszolgálva, nagyon magas minőségű tenyésztési programnak kell megvalósulnia Mezőhegyesen, amire nemzetközi szinten is odafigyelnek. Komolyan gondolom, hogy Mezőhegyes lovas fellegvárrá tehető, de ehhez kellenek a jó tartási körülmények és a jó képzőhely. Mindez, mint feltétel, adott. Az adottság azonban még nem eredmény: tudatos fejlesztéssel kell azzá tenni. Erre készülünk.

– Említette a minőségi, mezőgazdasági képzőhelyet. A Kozma középiskolának milyen szerepet szánnak?

– Legfontosabb társadalmi küldetésünk egyike a szakközépiskola teljes újjáépítése, bővítése. Az a cél, hogy itt minden képzés a mezőgazdaságot, a gazdálkodást szolgálja ki. Kétszázról 300 főre növeljük a létszámot, 50 diáknak ösztöndíjat alapítottunk, hogy csak a tehetség és a szorgalom számítson, ne pedig a családi háttér.

– Ha van iskola, reményeink szerint lesz utánpótlás, miközben a foglalkoztatásban is cél a költséghatékonyság. Ez akár leépítéseket is jelenthet?

– Ésszerű foglalkoztatásban gondolkodunk. Idén tízszázalékos béremelést hajtunk végre. Mi vagyunk a városban, a környéken a legnagyobb munkahely, Mezőhegyesen pedig a legjelentősebb adóbefizető. Nemzedékváltást szeretnénk, elismerve a 40 éve itt dolgozók munkáját és ide hozva a fiatal szakembereket vagy az ösztöndíjasainkat. Várjuk a fiatalokat. A modern mezőgazdaság, a környezettudatos agrárgazdálkodás képes idevonzani őket, mert esélyt kapnak a vállalattól, hogy a tudásukat a legdinamikusabban fejlődő és leginnovatívabb környezetben kamatoztathassák. Ők már ismerik a modern technológiákat, nyelveket beszélnek, képesek megszervezni a XXI. századi fenntartható mezőgazdaságot Mezőhegyesen. Széchenyiék idejében is az ilyen fiatalok alapozták meg a magyar lótenyésztés sikerét. Okos és fair nemzedékváltást hajtunk végre a mintabirtokon.

Ígéretek helyett eredmények kellenek

A kormánybiztos beszélgetésünk során többször említette társadalmi szerepvállalásukat. Megkérdeztük tőle: ennek is része, hogy a ménesbirtok önkormányzati ingatlanok vételi szándékát jelezte a képviselő-testületnek?

– Jó partneri kapcsolatot ápolunk a képviselő-testülettel – válaszolta Lázár János. – Vannak olyan vagyonelemei a városnak, amelyek fontosak lesznek a beruházásaink és a turizmus fejlesztése szempontjából. Nem titok, készülnek a kiviteli tervek a Nonius Szálló újjáépítésére, bővítésére. A cél, hogy a Makó–Gyula vonalon Mezőhegyes kiemelt turisztikai célponttá is váljon. Ehhez kell várospolitikai megegyezés, szakmai támogatás és bizonyos vagyonelemek megvásárlása.

A kormánybiztos leszögezte: a ménesbirtok mint mintagazdaság, a nyitottságával pozitív társadalmi példát kíván lenni. Idén 235 éves a ménes. Jó alkalom, hogy megmutassák magukat.

– Nem a dátumon van a hangsúly – fogalmazott Lázár János. – Nem magunkat akarjuk fényezni. Azt akarjuk megmutatni, amit már elvégeztünk. Ez az Alföld: errefelé az emberek csak az eredményeket értékelik, az ígéreteket nem. Ezért mi is az eredményeinket szeretnénk láthatóvá és látogathatóvá, megérthetővé és átélhetővé tenni.

Forrás és fotó: beol.hu