Olvasói levél: A felbujtó
Egy olvasónk, Kelemen V. László az alábbi levelet juttatta el szerkesztőségünkhöz, amit változtatás nélkül közlünk.
“Hódmezővásárhely csatatér. Attól félek, hogy hamarosan akár vér is folyhat. Ezért azokhoz szólok, akiknek elegük van abból, hogy barátok fordulnak egymás ellen, családok szakadnak ketté és az ismerősök sem köszönnek egymásnak. Azokhoz, akik hozzám hasonlóan megdöbbennek azon, hogy Márki-Zay Péter csalással vádolja a Szeretem Vásárhelyt Egyesületet, mely alig féléves működése alatt már több száz gyermeknek okozott örömet és egy súlyosan mozgássérült kisfiúnak epilepsziaroham-jelző készüléket vett. A város eddig a békéjéről és fejlődéséről volt híres. Azt javaslom, hogy mindenki forduljon magába és legyen bármelyik oldalon is, dobja el a fegyvert. Üljön le, majd gondolkodjon el: mikor kezdődött el ez az ocsmány küzdelem? Mikor indult meg a vulgáris kommentek hada, az akasztással, veréssel való fenyegetés, az online abúzus? Ki volt az, aki először félelemről beszélt Hódmezővásárhelyen úgy, hogy ezt azok is elhitték, akik addig nem is tudták, hogy félnek?
- február 25. előtt a város élete rendes és főképpen csendes kerékvágásban haladt. Almási István váratlan halála megdöbbentette Hódmezővásárhely polgárait, hiszen őt politikai nézettől függetlenül mindenki tisztelte és szerette. Akkor még senki sem sejtette: helyét olyasvalaki foglalja el, aki a vásárhelyiekbe a rettegést úgy képes betáplálni, hogy közben saját magát egyedüliként állítja be megmentőnek. Sokan hittek neki. Olyan tábort épített maga köré, melynek tagjai addig nem nyilvánítottak véleményt. Ők döntő többségükben minden frusztráltságukat másra vetítették ki. A polgármesteri székbe ülő ember alakot adott nekik, megmutatta számukra, hogy kit és kiket kell gyűlölni, átszakította a gátat. Szította a tüzet, majd szabad folyást engedett az indulatoknak.
Megdöbbentő, hogy a Facebook-on milyen szavakat lehet olvasni. Hová vezet az, ha minden nap ilyen alpári, sőt halálos fenyegetésektől fűtött kommentek születnek?
„10 patkányt etetett a város, szólni kell a féregirtóknak, tudja valaki a telefonszámát?”
„Hegedűs máshol jelentkezzen, ne a közgyűlésen… hogy törne el a keze!!!”
„Lapát kasza ásó a vállra, és kergessék ki a városból ezeket a rohadék fidesz bosszúálló hulladék bandát!”
„Az összes fideszes politikust el kell zavarni, a vagyonukat elkobozni, és fölakasztani őket”
„Egyszer minden ki fog derülni … hiába jön a sok álneves barom… egyszer tudjam meg ki mer ilyet csinálni…hiába viszik az SBO-ra… garantálom”
Fölakasztani… és ez a komment Márki-Zay Péter politikai mozgalmának oldalán van. Hiába viszik a sürgősségire… az üzenet egyértelmű: az illető meghal. Ide jutott az egész világon híres Őszi Tárlat otthona. Ez erkölcsi mélypont, aminél nincs lejjebb. Ezek az egyelőre még „csak” karaktergyilkosságok egy éve tartanak. Az áldozat egyre több. A szeretet hatalmának álcája mögé rejtőző felbujtó pedig addig tudja megőrizni hatalmát, amíg felül nem kerekedik a józan ész és visszaadja a vásárhelyiek önbecsülését.
Gyűlöletből és mocskos Facebook-kommentekből ugyanis nem épül semmi. A gyűlölet mindig gyűlöletet szül. Öl, pusztít és minden értéket, melyet a városlakók együtt teremtettek, a föld színével tesz egyenlővé. Háborús hadszíntéren nem terem meg semmi. A hódmezővásárhelyieknek egyetlen dolga lehet. Elgondolkozni azon, hogy továbbra is akarnak-e jóvátehetetlen károkat okozni településüknek, halálos sebeket ejtve ismerősökön, barátokon és családtagokon, vagy újra a békés egymás mellett élést választják. Levonni a konzekvenciát abból, hogy Hódmezővásárhely polgármestere legutóbb egy olyan civil egyesületet tett a gyűlölet céltáblájává, amelyik egy ágyhoz kötött, magatehetetlen, köztiszteletben álló mentőápolónak félmillió forintot adományozott egy jótékonysági futást követően. Amelyik karácsonyfát állított fel a katolikus templom előtt, ahol az egyesület tagjai rengeteg kisiskolást vendégeltek meg saját erőből, s akik boldogan helyezték el a piros szívecskékre írt, szívhez szóló üzeneteiket ezen a fán. Mert ezek a gyermekek tudják, hogy mi a szeretet és hálásak minden cseppjéért. A gyűlölködőknek leginkább tőlük kellene tanulni…
Ideje lenne romokat takarítani.
Lassan elérkezik a 24. óra. A felbujtónak is.
Kelemen V. László”
