Szélmalomharcot vív az embercsempészettel az unió

A tavasz beköszöntével ismét a migráció erősödésére számítanak a szakértők, a már ismert és az esetleges új útvonalakon is. A szigorú határellenőrzés miatt illegálisan bejutni az Európai Unió területére egyre nehezebb, emiatt óriási tömeg torlódott fel -írja a hirado.hu
A feszültség érezhetően növekszik, egy hét alatt két tömegverekedés is történt a bihácsi befogadóközpontban. Az erőszak azonban nem korlátozódik a tábor területére, a migránsok rendszeresen követnek el bűncselekményeket a városban is. A rendőrség adatai szerint házakba törnek be, üzleteket rabolnak ki, és félelemben tartják a helyi lakosságot.
Nem látszik körvonalazódni a megoldás
Az idő melegebbre fordulásával a Földközi-tengeren át Európába érkezők száma is feltehetően megnő. A tömeges illegális migráció negyedik évében sem látszik semmiféle megoldás a helyzet normalizálására.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában azt mondta: januárban több mint hétszáz migránst fogtak el a magyar–szerb határon – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Folyamatosan változnak az útvonalak
Erősen vitatható, hogy véletlenül tévednek ide ezek az emberek, a migránsok szándékosan jönnek, változnak az útvonalak, mindig azt az utat próbálják megtalálni, ahol a legegyszerűbb átjönni – közölte Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, majd megjegyezte: Magyarországot a nyugat-balkáni útvonal érinti.
Úgy folytatta: azt lehet tudni, hogy a nyugat-balkáni országokban – Görögország ebbe nem tartozik bele –, körülbelül húszezer, Bosznia-Hercegovinában pedig ötezer ember tartózkodik, és úgy tűnik, nem tudják kezelni ezt a problémát.
Horvátország megerősítette a határőrizetét, mivel szeretne csatlakozni a schengeni megállapodáshoz. Ugyanez igaz Macedóniára is, mert az ország a NATO-csatlakozási folyamatot szeretné beindítani – fűzte hozzá.
2018-ban az előző évihez képest körülbelül 20 százalékkal csökkent az Európába érkező menekültek száma, akiknek a 80-85 százaléka gazdasági migráns – vélekedett a szakértő.
Heterogén csoportok működtetik az embercsempész-hálózatokat
Évek óta pontosan tudjuk, hogy az embercsempészek milyen módon vesznek részt a migráció gerjesztésében, azonban nem látunk hathatós intézkedéseket az embercsempészet felszámolására az Európai Unió részéről – hangzott el a műsorban.
Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese azt mondta: az embercsempészet egy olyan bűncselekmény, amelyet nullára leszorítani képtelenség. A szakértő szerint azonban már azzal kiegyezne Európa, ha valamilyen módon kezelni tudná az embercsempészetet.
„Ez egy folyamatos szélmalomharc, amelyet jól leképez, ahogy változik az Európai Unióba irányuló migrációs útvonalak dinamikája. Ha egyet sikerül mérsékelni, akkor másfelé tájékozódnak az embercsempész-hálózatok és az Európába törekvők” – vélekedett. Továbbá nagy nehézséget okoz a kérdésben, hogy túl sok az érdekelt szereplő, heterogén csoportok működtetik ezeket a hálózatokat, innentől nehéz fellépni ellenük – hangsúlyozta.
Janik Szabolcs megjegyezte: az elmúlt időszakban ugyan őrizetbe vettek embercsempészeket, és felszámoltak embercsempész-hálózatokat Olaszországban és Görögországban, de ezek a számok elenyészőnek tűnnek.
Forrás: hirado.hu
Kép: illusztráció