Indulótőkét kapnának a hazatérők

Számos javaslatot tesz a kormány családbarát politikájának 2030-ig történő folytatására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi programja, amelynek fő célkitűzése, hogy évente 110 ezer gyerek szülessen Magyarországon (2018-ban 89 800 újszülött látta meg a napvilágot). A jegybank szerint a családtámogatási rendszer abban tudja segíteni a demográfiai fordulat megvalósítását, hogy a gyermekvállalásnak ne legyenek anyagi akadályai, ugyanakkor nemcsak a támogatások mértéke, hanem elköltésének módja is fontos. Hangsúlyozzák, hogy közép- és hosszú távon fontos eszköz a munkaerőpiaci részvételhez kötött elemek szerepének növelése.

Hazatérő fiatalok támogatása

A jegybank szerint mindenekelőtt növelni kellene a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) felső határát. Emelnék a diplomásgyedet is, emellett további lépésekkel – baba- és családbarát kollégiumi férőhelyek kialakítása, több lehetséges passzív félév – támogatnák a felsőfokú tanulmányaikat folytató fiatalok családalapítási szándékát. Megemelnék, sőt gyerekszámtól függően progresszív módon növelnék az egyszeri anyasági támogatást, amelynek összege az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, vagyis 2018-ban 64 125 forint volt. Indulótőke-program bevezetését is javasolják a hazatelepülő és itthon családot alapító fiataloknak, ha vállalják, hogy a következő három évben legalább egy további gyerekük születik és a következő öt évben nem hagyják el az országot életvitelsze­rűen.

Másfélszeres adókedvezmény

A családbarát adóreform fejezetben a jegybank felhívja a figyelmet, hogy a családi adókedvezmény a keresetek dinamikus emelkedésével veszített előnyéből. Az engedmény egy eltartottra jutó összege csak a kétgyermekeseknél emelkedett az elmúlt években. A jegybank szerint ha a 2011-es arány elérése a cél, már most másfélszeresükre kellene emelni a kedvezményeket. Ezek jövőbeni bővülése kötődhetne a mindenkori bruttó átlagkeresethez vagy a minimálbérhez. A jegybank felveti a negatív adó engedélyezését is, ami azt jelentené, hogy azok a legális jövedelemmel rendelkező családok is részesülnének az adókedvezményben, amelyek most nem tudják azt teljes mértékben kihasználni.

Az MNB szerint a családvédelmi akcióterv részeként a négygyerekes édesanyák jövőbeli mentessége a személyi jövedelemadó (szja) alól a tapasztalatok alapján kiterjeszthető lesz a teljes családra vagy akár a háromgyermekes édesanyákra is. A 30 éves kor előtt gyermeket vállaló édesanyák gyermekei után járó adókedvezményt külön növelnék.

Hosszabb óvodai ügyelet

Szintén kapcsolódnak az akciótervhez a kisgyerekek napközbeni ellátásáról szóló javaslatok. A jegybank szerint el kellene érni, hogy valamennyi 2 és 3 év közötti kisgyereknek legyen bölcsődei férőhelye. Az óvodákban két és fél éves kortól lehetővé kellene tenni a felvételt úgynevezett minicsoportokba, már csak azért is, mert az óvodai ellátás sokkal szélesebb körben elérhető, mint a bölcsődei. A jegybank felveti a magánbölcsődék és -óvodák igénybevételének támogatását. Mivel ezek az intézmények az állami rendszerről vesznek le terheket, megkaphatnák a gyerekek utáni állami normatíva összegét. Emellett a Széchenyi-pihenőkártya negyedik zsebének létrehozásával finanszírozhatóvá válhatna a magánoktatási szolgáltatás. A jegybank a köznevelési rendszer családbarát fejlesztését szorgalmazza: legalább egyes napokon az intézmények biztosítsanak hosszabb ügyeletet.

Az MNB a nyugdíjrendszerben is elismertetné a gyermekeket. Ezt elsősorban az induló nyugdíj összegének megállapításakor tenné a felnevelt gyermekek figyelembevételével. A jegybank a francia példát említi: ott a három vagy több gyermeket felnevelő édesanyák tízszázalékos nyugdíjnövelést kapnak. Az MNB azonban a családi adókedvezménnyel is számol, a kedvezmény szja-t csökkentő hatása nem lenne figyelembe véve, vagyis magasabb nettó keresethez viszonyítva történne a nyugdíjszámítás. A dokumentum a nyugdíjrendszer demográfiai kihívásainak enyhítésére az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások különféle támogatását is felveti.