A hitlerezés lett Márki-Zay és Gyurcsány új közös nevezője

A két szellemi ikertorony korábban a forradalommal való riogatásban talált egymásra, a napokban pedig abban olvadtak össze, hogy Hitler náci rendszerével állították párhuzamba Orbán Viktor kormányzását.

Úgy tűnik, politikai értelemben is megtalálta a zsák a foltját. E helyütt a DK elnökére, a bukott őszödi böszme miniszterelnökre, Gyurcsány Ferencre és a másik önjelölt ellenzékvezérre, a legújabb pártalapító-messiásra, Márki-Zay Péterre utalunk.

A szellemi ikertornyok tavaly ősszel találtak egymásra. Miután nem egyszer fenyegették meg börtönnel a jelenlegi kormánypárti elitet, akkor már – megírtuk – egyfajta forradalmi testvériségben is politikai vérszövetséget kötöttek. Egy követ fújtak a tekintetben, hogy kísértetiesen hasonló víziót vázoltak fel az arab tavasz vagy a szerbiai változások mintájára Orbán Viktort és a Fideszt elsöprő, küszöbön álló forradalomról, megmozdulásokkal és erőszakkal riogatták az 1956-os évfordulóra emlékező magyarságot. A börtönről szóló és a forradalmi lázálmok után pedig a napokban közösen játszották ki a náci kártyát, vagyis a hitlerezés lett a közös nevezőjük.

Beszámoltunk róla: Márki-Zay hétfőn az ATV Egyenes beszédében a Rákosi-rezsim mellett Hitler-rendszerével igyekezett meg azonosítani Orbán Viktor kormányzását, felmutatva azok – állítólagos – párhuzamait. Addig, amíg a kormánypártisággal nem vádolható műsorvezető, Rónai Egon ízekre nem szedte eget rengető logikai bukfencei, önellenmondásai miatt.

Másnap a másik gyűlölet- és erőszakapostol volt a soros. Gyurcsány a kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent „Az európai értékeket ne tegyük kockára Orbán kedvéért” című cikkével öltötte fel a farsangi hazaáruló jelmezét. Írásában (melyben nem kérdezhetett vissza a FAZ Rónai Egonja) a német politikai elitet szőnyegbombázza, amiért „elnézőek” Orbánnal és a Fidesszel szemben, és sunyi módon Hitler nevének említése nélkül, de egyértelműen a Führerre célozgatva vont párhuzamot a náci Németország és a mai Magyarország között.

„Ha vannak, akik érthetik, hogy miről írok, azok Önök. Elkápráztatni egy népet, csapdába ejteni lelkét, erkölcsét nem nehéz. A gonosznak ellenállni a dicsőség oltárán iszonyatosan nehéz. És mert mi emberek esendők vagyunk, nem egyszer akár egy hamis ígértért is bűnbe esünk. Ez történik ma Magyarországon sokakkal. A harcról, a küzdelemről, a magyar kiválasztottságról, a földről, a vérről, a nép genetikai homogenitásáról, a nemzet sikeres jövőjéről szóló ígéretek hamis reményt adnak a reménytelennek, a felemelkedés illúzióját a letaszítottnak. Ugye, ismerős ideológia? Ez nem történelem, ez a mai Magyarország. […] az Önök politikai vezetői taktikáznak – miközben tudják, hogy mi történik nálunk, és értik, hogy mindez mivel fenyegeti nem csak Magyarországot, hanem egész Európát. [..] Politikát csinálunk, de történelmet írunk – szerintem ezt Önök jobban tudják, mint én. Kérem, ne játsszanak a történelemmel. Egyszer már láttuk, hogy annak mi a vége”

– kergeti a náci fantomot a Magyarország tönkretételét a nem is oly távoli múltban tökélyre fejlesztő kormányfő.

Kísértetiesen hasonló gondolatiság, félelemkeltő logika, retorika, politikai eszköztár és hatalmi törtetés. A vásárhelyi Bercsényi utcától a Rózsadombig így nőtt össze végleg, ami összetartozik.