Tükröt tartott Zacher Gábor Vásárhelyen: „mi vagyunk a leggázabb történet!”

Mindenki függ valamitől, legfeljebb nem szereti beismerni azt – véli Zacher Gábor toxikológus, aki teltházas előadást tartott a Bessenyeiben hétfőn. A mindenki által ismert doktor a mindennapi függőségeinkre hívta fel a hallgatóság figyelmét.

„Nyugodtan hátra dőlhetnek, nem leszek rövid” – kezdte a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban tartott mintegy egyórás előadását Zacher Gábor. A neves főorvos rögtön kihangsúlyozta: a színpadon nem egy vásznat feszítettek ki, hanem egy tükröt, amiben a kőkemény valóságot veszik szemügyre.

– A leggázabb történet saját magunk vagyunk, mivel nem szeretünk önmagunkkal szembenézni és saját magunknak magunkról beszélni. A kérdés, hogy felismerjük-e időben saját magunk hibáit, függőségeit, erényeit, és hogy tudunk-e ezeken változtatni – fogalmazott a toxikológus.

Ha a függőségek kerülnek szóba, rendszerint az alkohol, a drog, a dohányzás és a szerencsejáték jut az eszünkbe, holott a függőség, mint fogalom sokkal szerteágazóbb. Zacher Gábor ezt egy példával szemléltette: ha látjuk, hogy a telefonunk töltöttségi szintje alig pár százalék, akkor mérhetően megnövekszik a vérnyomásunk és a pulzusszámunk is, és azt mondjuk, „lemerülök”. Holott nem rólunk, csak egy általunk használt eszközről beszélünk.

9,7 millió függő országa vagyunk, mert mindenki függ valamitől, legfeljebb nem szereti beismerni azt

– mutatott rá az előadó, aki saját függőségeit is elárulta a közönségnek. Ezek közé tartozik a mogyorós csokoládé, az edzés, a sorozatok, emellett 43 éve pipázik és munkaalkoholistának vallja magát.

– Én azonban tisztában vagyok a függőségeimmel, míg a legtöbben nem vallják azt be, vagy ha ezt meg is teszik, akkor azzal védekeznek, hogy bármikor abba tudják hagyni. Vagy ha valaki rávilágít a függőségeikre, akkor egyből szembeszállnak vele, és úgy visszadobják a labdát, hogy végig sem hallgatják az illető mondanivalóját – fejtette ki.

A függőkre egyébként még az is jellemző, hogy amitől függnek, azt megmagyarázzák, miért fontos a számukra. És úgy alakítják, hogy arra a valamire mindig legyen pénz, paripa és fegyver.

A doktor előadása a tőle megszokott humoros, olykor szókimondó stílusban telt, így a résztvevők nem csak az ismereteiket bővítették, hanem a rekeszizmaikat is alaposan megdolgoztatták.