Nagypénteken a hívek szigorú böjtöt tartanak

Az Országgyűlés 2017. március 7-én nyilvánította munkaszüneti nappá nagypénteket, a keresztény tanítás szerint Krisztus szenvedésének és kereszthalálának napját. Nagypéntek a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent három nap egyike.

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, ennek megfelelően március 22. és április 25. közé esik. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyvennapos böjt készíti elő, az ünnepet megelőző utolsó nagyböjti hét a nagyhét, amely a virágvasárnappal kezdődik. A nagyhéten belül a húsvéti szent három napon, azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton, valamint húsvétvasárnap emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

Az evangéliumok szerint a Getsemáne-kertben elfogott Jézust a zsidó főtanács elé állították, amely istenkáromlás vádjával – mivel azt állította magáról, hogy ő a Messiás – halálra ítélte. Ezután a római helytartó, Pilátus elé kísérték, és azzal vádolták meg, hogy a zsidók királyának mondja magát, ami felségsértésnek minősült. Pilátus a zsidó főpapok és a tömeg nyomására halálra ítélte és kiszolgáltatta nekik Krisztust. Jézust ezután megkínozták, megostorozták és töviskoszorúval megkoronázták, majd a keresztúton a Koponyák hegyére (a Golgotára) vitték, ahol megfeszítették.

A katolikus egyházban nagypénteken az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A misét azért nevezik csonkának, mert nem mutatnak be szentmiseáldozatot.

A katolikus egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és 14 éves kortól tartózkodniuk kell a húsételek fogyasztásától is.