Így működnek a követhetetlen és névtelen migránskártyák

A névtelen migránskártyát megtestesítő kártyatípus nem új találmány, hiszen technikailag a világ minden pontján elfogadott feltöltőkártya – írja a Magyar Nemzet. A bevándorlási válság tetőzésével ugyanakkor egy új célcsoport jelent meg az ügyfélkört toborzó programmenedzserek célkeresztjében: a migránsok – olvasható az Origon. 

A migránskártyák működésének megértéséhez elengedhetetlen a prepaid vagy feltöltőkártyák családját számba venni. Ezek a kártyatípusok a 2007–2008-as pénzügyi válság idején kezdtek rohamosan terjedni, főként a tengerentúlon – magyarázta a Magyar Nemzetnek Inotay Balázs informatikai szakember, online és mobilfizetési specialista.

Kártyatörténelem

Az emberek eladósodottsága miatt a bankok visszavonták a hitelkártyákat, aminek következtében az emberek kezdtek visszatérni a készpénzes világba. Ekkor a bankok új megoldáshoz folyamodtak, és a fedezeti (debit és prepaid) jellegű kártyák kibocsátásába fogtak, amelyek csak annyi költést tettek lehetővé, amennyi fedezet volt a kártyán, illetve a mögötte lévő folyószámlán. Ennek a típusnak ugyanakkor van egy komoly hátránya: mögöttük csupán egy processzor vezette technikai számla áll, nincs normál számlavezetés, valamint utalási lehetőség sem feltétlenül. A prepaid kártya célja tehát az, hogy

akár név nélkül is támogassa a készpénzmentes fizetést a megszokott banki környezetben olyanok számára is, akiknek más lehetőségük nincs. 

Mindezzel párhuzamosan megjelentek a prepaid kártyák kibocsátására és menedzselésére szakosodott vállalkozók, fizetési szolgáltatók, akiknek az lett a feladatuk, hogy felhajtsák azt az ügyfélkört, ahol teríteni lehet a feltöltőkártyát. Kezdetben az idegenforgalmat célozták meg, így a turistáknak lehetőségük nyílt előre meghatározott és később megújítható összeget magukkal vinni a féltettebb hitelkártya helyett. A bevándorlási válság gyűrűzésével  azonban egy meglehetősen széles célcsoport körvonalai rajzolódtak ki a banki világ szemei előtt: az európai kontinensre tömegével érkező migránsoké.

A migráció új célcsoportot jelentett

Hasonló logika alapján működnek a migránskártyák is, amelyek kibocsátását a MasterCard nemzetközi kártyatársasággal karöltve az Európai Unió és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szervezte mint programmenedzser, elvileg annak érdekében, hogy a pénz áramlása ellenőrizhető keretek között folyjon. A kártyákra ugyanis nem lehet korlátlan összegeket feltölteni, a pénzeket nem lehet könnyedén koncentrálni. “A terrorizmus támogatására annyiban alkalmas, hogy a terrorista meg tudja venni a létfenntartásához szükséges dolgokat, emellett feltűnésmentesen bele tud simulni a környezetbe; nagyobb szabású terrorcselekményeket azonban nem tud finanszírozni egyetlen migránskártyával” – mondta a szakértő. Azt, hogy mit lehet tenni egy kártyával és mit nem, a kibocsátó által definiált program szabja meg tisztázott szabályok mellett. “Ilyen például a feltöltött összeg nagysága, ami szigorúan limitált a kártyabirtokos valós személye ismeretének hiányában. Korlátozható a felhasználhatóság helye is, például csak élelmiszert forgalmazó üzletekben lehet elfogadni. Kizárható az ATM-használat is, ha a program szabályrendszere ezt előírja” – emelte ki Inotay.

Az ilyen típusú kártyát anonim módon, előre személyesítik meg, azaz gyártáskor kap egy sorozatszámot, amely a kártya felületén szerepel egyedi azonosítóként a birtokos neve helyett. A csipre is ráírhatják ezt a számot, de jelentősége nincs, mivel a vele összerendelt, szintén a csipen is szereplő kártyaszám viszi a tranzakciókat, amelyek így nyomon követhetők. Persze, a készpénz útja már követhetetlen. 

A technológia, az eljárásrend nem alkalmas arra, hogy hitelt érdemlően lehessen bizonyítani a kártyabirtokos személyazonosságát. Így adott esetben előfordulhat, hogy az illető több kártyakibocsátó helyen is megfordul, s más-más néven vesz fel kártyát.

Megjelenik a MasterCard

A MasterCard először 2016-ban, Szerbiában kapcsolódott be egy menekülttámogató tesztprogramba a Mercy Corps nevű nemzetközi segélyszervezettel és a szerb munkaügyi minisztériummal összefogva. Ennek részeként előre feltöltött debitkártyákat kezdtek osztogatni az országon átutazó, regisztrált iraki, szír és afgán hátrányos helyzetű menekülteknek – derült ki a kártyatársaság 2016. június 20-i közleményéből. A családi kártya 210, az egyéni kártya pedig 70 euró elköltését tette lehetővé.

A tesztprogramban mintegy 67 ezer eurót osztottak szét közel 400 családnak. A tapasztalatok alapján a Mercy Corps később a görögországi Leszbosz szigetére, majd a szárazföldre is elvitte a juttatást. Egyébként sokaknak nem tetszik, hogy a MasterCard beszállt egy politikailag kényes bizniszbe, amelyre rá lehet sütni akár a pénzmosás vádját is, hiszen ki tudja, hogy az ATM-ből felvett készpénzt mire fordítja a menedékkérő.

Forrás: origo.hu

Fotó: Archív