Tovább nőtt Magyarországon a foglalkoztatottság
Fontos adatokat közölt ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottságról, illetve a munkanélküliség alakulásáról Magyarországon. A február-áprilisi időszak átlagában az előző év azonos időszakához képest 47 ezer fős növekedéssel, 4,492 millió volt a foglalkoztatottak száma. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 69 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fős csökkenéssel járult hozzá, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 18 ezer fővel nőtt.
Az előző 3 havi átlaghoz képest ugyanakkor 5 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 32 ezer fővel, 4,654 millióra növekedett.Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 0,1 százalékkal, 3,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek száma 4 ezer fővel volt kevesebb az előző 3 havi átlagnál, míg 15 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Ez azt jelenti, hogy a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74,9 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékpontos átlagos rátáját. A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2019. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába,a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitívabb irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta a Takarékbank elemzői szerint még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne, összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal.Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.
Az ok e jelenség mögött – a még mindig jelen lévő feketefoglalkoztatás mellett -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkaerőpiacon.
Emellett ez a stagnálás közeli helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása.
Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ugyanez a tendencia várható a Takarékbank véleménye szerint.
A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából, és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába a hazai növekedésnek.
