quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 25. kedd
  -  Géza
Promenad.hu archívum

A németek csaknem fele nem érzi magát biztonságban

2019. augusztus 04.

Németországban a lakosság csaknem 50 százaléka, a nők körében pedig a többség nem érzi magát biztonságban – mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.

A Bild am Sonntag című lap az utóbbi hetek társadalmi megrázkódtatást okozó erőszakos bűncselekményeivel kapcsolatban készített összeállításában kiemelte, hogy Németország fölkavart, elbizonytalanodott országgá vált. Idézték egy külső szemlélő, a svájci Neue Zürcher Zeitung berlini tudósítójának egy kommentárját, amely szerint “valami nem stimmel Németországgal”, az egész ország “furcsán bizonytalan és törékeny, elveszítette az egyensúlyát”.

A Bild am Sonntag szerint ezt támasztja alá az Emnid közvélemény-kutató társaság felmérése is, amelyben valamennyi megkérdezett 47 százaléka, a nők körében pedig 51 százalék nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy kellőképpen védik-e Németországban a polgárokat a bűnözéstől.

A 39 éven felülieknél, a nőket-férfiakat együttvéve, 59 százalék érzi úgy, hogy nincs biztonságban, a fiataloknál viszont több mint kétharmados, 67 százalékos mindazok aránya, akik nem aggódnak. Az Emnid adatai a nemzedékek közötti szakadék mellett területi megosztottságot is mutatnak: az ország nyugati részén a lakosság 52 százaléka biztonságban érzi magát, míg a keleti tartományokban, a volt NDK területén csupán 29 százalék ez az arány, és 59 százalék nem érzi magát biztonságban.

Ezt az érzést “felerősítik felelőtlen politikusok, akik felhasználják a félelmet céljaik érdekében” – tette hozzá a Bild am Sonntag az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki párt egyes politikusainak tevékenységével összefüggésben.

A vasárnapi lap a többi között arról is írt, hogy 2018-ban a bejelentett bűncselekmények száma 3,6 százalékkal – 5,55 millióra – csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a felderített bűncselekmények aránya pedig 57,7 százalék volt, ami történelmi csúcs. Azonban csak azok a bűncselekmények kerülnek a kimutatásba, amelyekről tudomást szerez a rendőrség. Az Alsó-Szászország tartományi bűnügyi hivatal kriminológiai kutatási részlegének becslése szerint a testi sértések esetében ez mindössze 35 százalékot jelent.

A Bild am Sonntag kiemelte: “az igazsághoz az is hozzátartozik”, hogy az erőszakos bűncselekményeknél a gyanúsítottak körében aránytalanul sok a nem német állampolgár. A külföldiek a lakosság 12 százalékát teszik ki, a nemi erőszakkal gyanúsítottaknál viszont 39 százalékot, a testi sértéssel gyanúsítottaknál 38 százalékot, az emberöléssel vagy gyilkossággal gyanúsítottaknál 43 százalékot.

A német társadalmat fölkavaró bűncselekmény-sorozathoz tartozik a frankfurti főpályaudvaron hétfőn történt gyilkosság is. Egy menedékjoggal Svájcban élő eritreai férfi vonat elé lökött egy nőt a gyermekével. Az édesanya megmenekült, nyolcéves kisfiát elsodorta a peronra érkező szerelvény.

“A nyitott határok és a menekültek beáramlása 2015-ben sok embert mélyen elbizonytalanított, azt gondolják, hogy az állam elveszítette az ellenőrzést az ország felett, és a frankfurti bűncselekmény ismét megerősítette ezt a benyomást” – mondta a Bild am Sonntagnak Borwin Bandelow neurológus, pszichiáter, a félelemkutatás tudományának ismert németországi képviselője.

A göttingeni orvosi egyetem kutatója hozzátette: sok német nem értett egyet és továbbra sem ért egyet a menekültpolitikával, és ők “továbbra is 2015-tel hozzák majd összefüggésbe a migránsok erőszakos cselekményeit”. A lakosságnak ez a része “nem érzi magát biztonságban a saját országában, holott a bűnözés valójában csökken” – mondta Borwin Bandelow.

Egy másik vasárnapi lap, a Welt am Sonntag is összeállítást közölt a témáról, aláhúzva, hogy “migránsok erőszakos cselekményei polarizálják az országot”, és a társadalmat megosztó bűncselekményeket “jobboldaliak és baloldaliak is instrumentalizálják”, felhasználják politikai céljaik eléréséhez. Ebben a folyamatban “a közösségi portálok diktálják az ütemet, a statisztikák pedig alig valakit érdekelnek”.

A statisztikákkal kapcsolatban kifejtették, hogy az erőszakos bűncselekmények száma ugyan jelentősen csökkent az utóbbi bő egy évtizedben, de egyre brutálisabbak az ilyen cselekmények. Axel Petermann kriminológus eldurvulásként jellemzi ezt a folyamatot. Mint mondta, az erőszak új formái jelennek meg, aminek hatására erősödik a félelem a társadalomban.

A Welt am Sonntag ugyancsak kiemelte, hogy a bűncselekmények bizonyos típusainál a lakosság egészében betöltött arányukhoz képest sok a külföldi, illetve az országba menedékkérőként érkezett gyanúsított. A szakértők ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy általában véve a férfiak sokkal gyakrabban válnak bűnelkövetővé, mint a nők, és a bevándorlók körében a férfiak magasan felülreprezentáltak, vagyis jóval többen vannak, mint a nők. Az is fontos tényező, hogy a bűnözés leginkább a 18-29 éves korosztályra jellemző, és míg a menedékkérőként érkezettek 36 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba, a német állampolgárok körében csak 13 százalék ez az arány.

Fotó: Archív