Szijjártó Péter: Európa-bajnok a gazdasági növekedésünk

Bevándorlásellenes és bevándorláspárti, alkalmas és alkalmatlan jelöltek között kell dönteni az önkormányzati választáson – foglalta össze október 13-a tétjét a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péterrel a lopakodó kvótaveszélyről, az unió bővítésről, szomszédságpolitikáról és a közép-európai együttműködés küldetéséről is beszélgetett Makón a Makó Híradó.

Miután az újjáalakult olasz kormány megnyitotta a kikötőit a migránsokat szállító hajók előtt, ön úgy fogalmazott, ezzel tulajdonképpen ismét utat engedett az illegális bevándorlók számára Európa felé, ami nemcsak sajnálatos, de rendkívül veszélyes is. Erre itáliai kollégája, Luigi di Maio támadásba lendült hazánk ellen. Azt mondta: „könnyű szuverenistának lenni mások határaival”, illetve „aki nem fogadja el a kvótákat, azt keményen szankcionálni kell”. Mit szól az Öt Csillag Mozgalom vezetőjének leplezetlenül bevándorláspárti reakciójához?

Határozott álláspontom, hogy a sokszor emocionális és turbulens európai politikai körülmények között is érdemes a tényekhez ragaszkodni. Magyarország volt az első olyan ország az Európai Unióban, amely bebizonyította, hogy igenis meg lehet állítani az illegális migrációs hullámokat. Amit mi, magyarok a szárazföldi útvonalon végrehajtottunk, azt az olaszok a tengeri útvonalon tették meg. A magyarok és az olaszok tehát együtt igazolták, hogy megálljt lehet parancsolni az illegális bevándorlásnak. Sajnos azáltal, hogy változott az olasz kormány összetétele, a kormány politikája is módosult. A migrációs hullámok megállítása helyett újabban azok felbiztatására fektetnek hangsúlyt, hiszen a dél-olaszországi kikötők megnyitása ezrek, tízezrek, százezrek számára jelent meghívást. Ez a döntés kizárólag arra jó, hogy erősítse az embercsempészek üzleti modelljét. Innentől kezdve újra tömegek fognak dollár ezreket fizetni, vállalva az életveszélyt, és szállnak fel mindenféle lélekvesztőkre ahelyett, hogy világossá tennénk előttük: Európába csak legálisan lehet bejönni. Amikor Matteo Salvini belügyminiszterként megtiltotta a kikötést az illegális migránsokat szállító hajóknak, hirtelen drasztikusan lecsökkent a tengeri útvonalon próbálkozók száma. Az olasz kormány mostani döntése aggasztó és veszélyes is, mert ez az első lépés abba az irányba, hogy kötelező betelepítési kvóták alapján osszuk szét ezeket a migránsokat. Számunkra ez elfogadhatatlan.

Magyarországra egyetlen egy illegális bevándorló sem fog jönni, nem számít, hogy milyen nyomást gyakorolnak ránk Brüsszelből, Rómából vagy bárhonnan.

Valóban érezhető már a kvóták előszele, hiszen az új olasz kormány migrációt támogató intézkedései nyomán az olaszok, a németek és a franciák, valamint a brüsszeli illetékesek már nyíltan különféle elosztási mechanizmusokról, százalékokról értekeznek. A másik oldalon ugyanakkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyíltan meghirdette az európai életforma védelmét, és jó hír, hogy a migrációval is összefüggő uniós bővítés portfólióját magyar biztosra bízná Trócsányi László személyében. Mindezek tükrében mire számít a magyar kormány a következő időszakban a bevándorlás ügyében?

Nézze, egy biztos: az Európát sújtó bevándorlási nyomás nőni fog, ugyanis az azt kiváltó konfliktusok közül egy sem oldódott meg. Ráadásul az elmúlt éveket az Európai Unió egyáltalán nem használta fel arra, hogy megerősítse a védelmi infrastruktúráját. Ha ma, adott esetben az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás valamilyen okból nem működne – ezzel fenyegetőzik is a török fél –, és megindulnának az illegális bevándorlók a Nyugat-Balkánon keresztül, akkor a magyar kerítés lenne előttük az első akadály. Brüsszel részéről semmiféle döntés, intézkedés nem született a külső határok megvédésre vonatkozóan. A migrációs nyomás tehát velünk él: 30-35 millió olyan ember van Európa környékén, akik életkörülményeikből kifolyólag bármikor megindulhatnak Európa irányába. Az olaszok megnyitották a kikötőiket, Brüsszel továbbra is meg akarja hívni a migránsokat, ez pedig megnöveli a közép-európai összefogás súlyát és fontosságát. Mi, közép-európaiak ki kell, hogy tartsunk amellett, hogy megvédjük határainkat, és semmiféle kötelező betelepítési kvótát nem engedünk az unióra és annak tagjaira erőszakolni.

Trócsányi László szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosi jelölése térségünkben a hármas határ közeliség szempontjából különösen érdekes, izgalmas és jelentőségteljes. Az EU-tagjelölt Szerbia, valamint Románia és Magyarország – a történelemben gyökerező konfliktusai ellenére – mondhatni együttműködésre van ítélve, és a kooperáció gazdasági, turisztikai, közlekedésfejlesztési és biztonságpolitikai tekintetben is közös előnyökkel kecsegtet. Ön mennyire bizakodó ennek az összefogásnak a jövőjét illetően?

A szerbek felvétele az Európai Unióba, illetve a Nyugat-Balkán, mint térség integrációja Magyarország alapvető gazdasági, biztonsági és politikai érdeke.

Ezért is óriási dolog, hogy Trócsányi László lehet a bővítési biztos: a személye a garancia arra, hogy olyan felelőse lesz a területnek, aki személyesen és intézményesen is támogatja a bővítési folyamatot, hajlandó lesz tenni érte, és nem arra használja fel a pozícióját, hogy kioktassa a még nem uniós országokat arról, hogy mit és hogyan kellene csinálniuk. A kölcsönös tisztelet alapján kell közelíteni minden tagjelölthöz, és így kezeljük valamennyi szomszédunkat is. Ami a szerb határt illeti, október 11-én újabb határátkelőhelyet adunk át Kübekházánál. Öt éven belül ez lesz a negyedik új határátkelőhely Horgos-Röszke 2, Ásotthalom és Bácsszentgyörgy után. Emellett a legutóbbi kormányülésen komoly technológiai fejlesztést határoztunk el a röszkei és a topmai autópálya-határátkelőkön. Olyan technológiai eszközöket telepítünk ide, amelyek jelentős mértékben fel fogják gyorsítani a határátkelést, valamint több sávot is kialakítunk. Nagyszabású vasúti fejlesztést is tervezünk, a déli vasút előszobája vagy első szakasza a Szeged és Szabadka közötti vasúti beruházás lesz, melyről folyamatosan tárgyal a magyar és a szerb vasúttársaság. A választókörzet képviselője, Lázár János kormánybiztosként felel a projektért, amihez a kormány minden támogatást megad neki. Romániával pedig folyamatos az egyeztetés arról, hogy a tíz jelenleg meglévő, ám csak hétvégente működő határkeresztező utat a hét közben is lehessen használni. Sajnos román barátainknál nem minden pillanatban adott a politikai stabilitás, ezért nem mindig világos, kivel lehet és kell megállapodni, de reméljük, egyszer ezen is túljutunk.

Említette a közép-európai összefogás szerepét és fontosságát: ennek kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi hetekben többször kifejtette, a V4-ek súlya látványosan megnőtt politikai, illetve gazdasági tekintetben is. Ennek egyik oka, hogy Magyarország az egész unióban az élen jár az évek óta tapasztalható 5 százalékos vagy annál is magasabb gazdasági növekedésével. Mit üzen Európának ez a modell?

A magyar modell annak köszönheti a sikerét, hogy a józan észen és a költségvetési fegyelmem alapul: úgy növeljük a gazdaság teljesítményét, hogy közben nem adósítjuk el az országot. Munkaalapú társadalmat hoztunk létre, ahol a munkára rakódó terheket folyamatosan csökkentjük. Elértük, hogy megéri dolgozni és családot alapítani Magyarországon. Ez a legfontosabb társadalmi és gazdaságpolitikai célkitűzésünk. Emlékezhetünk, 2010-ben még a csőd szélén egyensúlyoztunk, 2019-ben pedig Európa-bajnok gazdasági növekedést tudunk felmutatni. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években világszinten váltunk versenyképessé, gazdaságunk pedig dimenzióváltáson ment keresztül. Lakosságszámot tekintve a 92. helyen állunk a világban, exportteljesítmény tekintetében azonban a 34. helyet foglaljuk el az országok között, a 100 milliárd eurót meghaladó exportunkkal. Minden évben megdöntöttük a Magyarországra irányuló beruházások rekordját, aminek köszönhetően a fizetések és ennek nyomán a fogyasztás is jelentős mértékben emelkedtek. Ezek az összetevői a korábban példa nélküli, a jelenleg tartósan 5 százalékos gazdasági növekedési ütemnek.

Miközben a Fidesz-KDNP szerint bevándorlásellenes vezetésének köszönhetően hazánk ma Európa legbiztonságosabb országa, és gazdasági növekedése is Európa-bajnok, a balliberális ellenzék hol Brüsszelben, hol a helyhatósági választáson akarja megbuktatni az Orbán-rendszert, és akar kormányt váltani. Ön szerint ebben a kontextusban mi az október 13-i önkormányzati választás tétje?

Az önkormányzati választáson felsorakoztak egymással szemben a kormánypártok és az ellenzéki pártok, akik között a legfontosabb választóvonal egyértelműen a migrációhoz való hozzáállás kérdése. A kormányzó erők a migrációellenes pártok, az ellenzéki formációk – hol többé, hol kevésbé összefogva – a migrációpárti politikai alakulatokként jelennek meg. A magyar embereknek a kvótanépszavazás, az országgyűlési és ez európai parlamenti választás után itt az újabb lehetőség arra, hogy eldöntsék: a migrációt támogató vagy azt elutasító pártoknak kívánnak-e bizalmat szavazni.

Ráadásul az is látszik a jelöltek tekintetében, hogy az alkalmas, az építkezésre képes indulók „vetélytársai” olyan alkalmatlan személyek, akik csak a politikai hatalomszerzés érdekében álltak a rajtvonalhoz.

Olyan dolgokról beszélnek, mint hogy kormányt váltsanak az őszi helyhatósági választáson. Ebből is látszik, hogy nem az önkormányzatiság és a helyi közösség helyzetének javítása érdekli őket, hanem az, hogy valahogy megbuktassák az Orbán-kormányt az önkormányzati voksoláson keresztül, ami nyilvánvalóan képtelenség.

Fotók: Gémes Sándor