Lázár: országos szállodalánc építhet négycsillagos szállodát Makón

A következő időszak beruházási révén fantasztikus turisztikai centrummá válhat Makó városa, mely évi 200-250 ezer vendégéjszakával is számolhat. Erről Lázár János, térségünk országgyűlési képviselője beszélt a Rádió 7 Közös Nevező Extrájában, ahol bejelentette: következő fontos feladata a kiszombori elkerülő megvalósítása. Emellett az önkormányzati választások tétjéről is szólt.

Hamarosan külön cikkben számolunk be arról, hogyan nyilatkozott Lázár János a hódmezővásárhelyi fejlesztésekről, a város jelenlegi hangulatáról, illetve hogyan értékelte jövőbeni lehetőségeit.

A választókerület országgyűlési képviselőjeként egyetlen településen sem kívánja megmondani a választópolgároknak, kire szavazzanak, hiszen a demokráciában mindenkinek szíve-joga döntést hozni, egyúttal viselnie kell annak következményeit. Fontos azonban, hogy mindenki vegyen részt az önkormányzati választáson, éljen demokratikus jogával – kezdte a Közös Nevező Extra pénteki adásában Lázár János. A honatya a Rádió 7 kérdésére elmondta, a kampányidőszakban is valamennyi településre szívesen megy, ahová meghívják, és ahol kikérik a véleményét, a tanácsát, és nagy örömmel vesz részt barátai, szövetségesei rendezvényein is, ennek megfelelően a napokban többek között Apátfalván, Makón, Maroslelén, Magyarcsanádon és Székkutason járt, jár.

„Szívesen veszek részt a választókerületi programokon és tartom a kapcsolatot a választópolgárokkal, hiszen amikor Budapesten dolgoztam a kormány tagjaként, erre igen kevés lehetőségem nyílt. A különböző fórumokon felvázolom, hogyan látom én az adott település helyzetét, és örömmel tapasztalom, hogy az ellenjelöltek, a politikai ellenfelek is rendre részt vesznek ezeken az eseményeken. Összességében úgy vélem, normális hangulatban zajlik az önkormányzati választási kampány a választókerületünkben. Tudni kell, bármi lesz is az eredmény, október 14-én is megy tovább az élet” – folytatta.

Október 13-a nem az országos politikáról szól

Kiemelte: hazudik, aki azt állítja, az október 13-i szavazás az országos politikáról, a kormányról, a Fideszről, már 2022-ről szól, hisz annak semmi köze nincs a következő országgyűlési voksoláshoz. Jövő vasárnap arról döntünk, egy-egy település milyen irányba megy, milyenné válik a következő időszakban.

A műsorban elhangzott, a Csongrád megyei 4-es választókerületben akadnak olyan települések, ahol csak egyetlen polgármesterjelölt áll rajthoz, máshol többen, ketten, hárman, négyen méretik meg magukat. Nincs kihívója például Székkutason Szél Istvánnak, Csanádalbertin Csjernyik Zoltánnak vagy Nagyéren Lőrincz Tibornak, ez a képviselő szerint esetükben annak a bizonyítéka, hogy a települések kiválóan működnek, a polgármesterek jól végzik a dolgukat. Annál komolyabb viszont a küzdelem Maroslelén, ahol Martonosi György fantasztikus fejlesztésekkel és eredményekkel a háta mögött bejelentette közélettől való visszavonulását, valamint Csanádpalotán is.

Lázár János ennek kapcsán elmondta, egy kistelepülésen különösen nehéz jó jelölteket találni, illetve jó munkát végezni. Véleménye szerint most az teszi helyesen, aki arról gondolkodik, milyen lesz a települése 2030-ban. „Aki tud erre egy egyszerű mondattal válaszolni, az alkalmas, akinek halvány gőze sincs, az alkalmatlan” – vont mérleget.

Kitért rá, Nagyéren Lőrincz Tibor húsz éve következetes településfejlesztő munkát véghez, komoly beruházásokat foganatosítottak az idegenforgalomba, a turizmusba, megtalálta a választ, hogyan lehet jobb. Ambrózfalván váltakoznak a vezetők, ami annak a jele, hogy a település nem találja a kapaszkodót. Pitvaroson is jól haladnak a dolgok Radó Tibor irányításával. „Mindenkinek azt tanácsolom, ne egymással, hanem a faluért, a községért, a kisvárosért harcoljanak, találják ki és mondják meg, milyen legyen a település a jövőben” – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

Mezőhegyes kisugárzása adhat esélyt

Lázár János arról is beszélt, a nehéz helyzetben lévő kistelepülések – így a választókerület északkeleti részén található községek – együttműködésre vannak ítélve. Akár Kövegyre, akár Ambrózfalvára gondolunk, fokozottan érinti őket az elvándorlás, elveszítették demográfiai és gazdasági újratermelési képességüket. Nincs más út, mint az összefogás: a településeken belül, illetve azok között. Hozzátette, ennek a kistérségnek komoly esélyt kínál a közeli Mezőhegyes kisugárzása, az ország legnagyobb egybefüggő állami birtokának fejlesztése. Itt a képviselő a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosaként valósított meg nagyszabású fejlesztéseket, és tűzött ki célul újabb beruházásokat Orbán Viktor megbízásából és az ő támogatásával.

A következő időszak tervei és feladatai között említette, hogy megépítsék a Mezőhegyes-Pitvaros-Csanádpalota utat, az Ambrózfalva és Pitvaros közötti utat, illetve azt folytassák Nagyér felé, és Tótkomlóst is bekapcsolják ebbe a hálózatba. A megmaradás záloga ugyanis az lehet, hogy elég gyermek szülessen itt, és őket helyben tudják tartani.

Mezőhegyes kapcsán elárulta, egyfajta középiskolai campust hoznak létre Orbán Viktor támogatásával. A modern oktatási centrumhoz mezőgazdasági technikum, tornacsarnok, kollégium, tanuszoda és szakgimnázium tartozik majd. Ez utóbbi lehetőséget teremt az állattenyésztés mellett a precíziós növénytermesztéssel való megismerkedésre, ami jó esélyt kínál a környékbeli fiataloknak. Lázár János ugyanis rámutatott, a korszerű birtokon 50-100 milliós gépekkel dolgozó középiskolai végzettségű szakmunkások akár 3-400 ezer forintos fizetésre is számíthatnak az ágazatban. Ami a gazdaság fejlesztését illeti, 8,5 milliárd forintért nemrég vásárolta vissza a ménesbirtok a vetőmagüzemet, ami óriási előrelépést jelent, de vizsgálják a további terjeszkedés lehetőségeit határon innen és túl. Hamarosan modern, 50 szobás négycsillagos szálloda is épül Mezőhegyesen, a cél pedig nem más – jelentette ki a képviselő –, mint a legkorszerűbb mezőgazdaság összekapcsolása a turizmussal és a vendéglátással. Lázár János azt mondta: a Gyula-Mezőhegyes-Makó-Szeged turisztikai tengelynek nem is olyan hosszú idő múlva évi több százezer vendégéjszakára nyílik esélye.

Makó révbe érhet: új fürdőszárny, uszoda és szálloda a láthatáron

Makó szerinte öt-tíz éven belül utolérheti Gyula fürdővárosát. Ez annak köszönhető – vázolta –, hogy olyan vezetése van, mely reális jövőképpel rendelkezik a települést illetően. Egyrészt gőzerővel fejleszti az alapinfrastruktúrát (az utakat, a járdákat, a belvízelvezetést), másrészt mindenkivel képes együttműködni a közösség érdekében: nem harcol a múlttal, az ellenzékkel, és jó megállapodásokat köt a kormánnyal. Ennek eredményeként – számolt be róla – a korábbi 5 ezer helyett tavaly 54 ezer vendégéjszakát mutathatott fel a város.

Lázár János olyan további nagyprojekteket is bejelentett, melyek révén ez a szám évi 200-250 ezerre emelkedhet majd. Mint mondta, Makó valódi turisztikai centrummá válhat, hiszen a fürdő mellé új fürdőszárny és uszoda is épül majd 5-5 milliárd forintos beruházásból. Jelenleg gőzerővel dolgozik azon, hogy egy országos szállodalánc letegye egy 90 szobás, négycsillagos új szálloda alapkövét, de ha ez nem jön össze, akkor egy tőkeerős regionális vállalkozás lehet a beruházó. Ez a program egy újabb 5 milliárdos fejlesztés lesz, melynek megvalósításával végleg révbe érhet Makó, ahol a fiataloknak a jövőben a gyárak mellett a turisztikai bázisok is munkalehetőségül szolgálnak majd. Lázár szerint ez az önkormányzat érdeme, hiszen ügyesen és okosan foglalkozik a gazdaságpolitikai kérdésekkel.

A műsorban szóba kerültek a közlekedés, a közlekedésfejlesztés kérdései is. Ennek kapcsán a képviselő elmondta, az egyik legnehezebb feladatot a nagylaki elkerülő kilobbizása és megvalósítása jelentette számára. Az M43-as autópálya nem vette le a forgalmat Apátfalváról, Magyarcsanádról és Nagylakról, miután Románia schengeni külső határ maradt, így napi 800-1000 kamion dübörgött át az érintett településeken. Komoly erőfeszítést jelentett, de Lázár végül meggyőzte a kormányt, hogy a határral párhuzamosan 4 milliárdért építse meg a nagylaki elkerülőt. Nagylakon még szükség van ugyan egy zajvédő falra, de a településen élők élete máris érdemben megváltozott azzal, hogy megszűnt az átmenő forgalom – szögezte le. További feladatként említette a kiszombori elkerülőt, melynek révén a 43-as Kiszombor felé eső forgalma kivezethető Makó belvárosából. A honatya ígérete szerint ez a 4-5 milliárdos beruházás 2022-ig legalább elkezdődik, hacsak már be nem fejeződik addigra.

A régió közlekedésfejlesztése nyújt kapaszkodót a településeknek

Lázár rámutatott, a közlekedés fejlesztése óriási jelentőséggel bír a térség településeinek előrelépése szempontjából. Az autópálya elkészülte, közelsége felértékelte Maroslelét, az ottani ingatlanokat (hiszen míg korábban másfél-két óra volt az út Szegedre, ez most 22 percre csökkent), Földeák, Királyhegyes és Kövegy számára is ez lehet a minta.

„A közlekedés a mai mobilizált világban, társadalomban létfontosságú, akár a munkavállalás, akár a gyermek iskoláztatása kapcsán. A térségünk települései számára a közlekedés fejlesztése azért nyújt kapaszkodót, mert hozzásegít ahhoz, hogy a fiatalok ne menjenek messzire tanulni, hogy később helyben maradjanak a polgárok. Ezért dolgozok a közlekedés fejlesztéséért az egész térségben, régióban” – fogalmazott.

Elárulta: a kormány még az idei év végén dönt a Szeged-Debrecen közötti út négysávosításáról, három nyomvonalterv közül fognak választani. Ugyanígy rohamtempóban zajlik a Szeged-Szabadka közötti vasút, illetve a Szeged-Hódmezővásárhely közötti tram-train fejlesztése, de Lázár a miniszterelnök felkérésére a Szeged-Budapest vasút korszerűsítésén is dolgozik. A kerékpárutakra is odafigyel, hiszen az itt élők számára a kerékpár munkaeszköz: őket szolgálja a Kövegy-Csanádpalota és a Maroslele-Makó kerékpárút is többek között, de a makói és vásárhelyi fejlesztéseket is helyesli és támogatja a képviselő.

A dolgos hétköznapot polgármesterei kerestetnek

Ami pedig október 13-át illeti, Lázár János úgy fogalmazott: „a dolgos hétköznapok polgármestereit szeretem”, nem azokat, akik háborúskodnak.

„Aki harcol, annak nem jut ideje a munkára. Egyértelműen azok a településvezetők a legsikeresebbek, akik a közösségük valamennyi polgárával együttműködnek, jó kapcsolatra törekednek a szomszédvárakkal, és folyamatosan fejlesztési javaslatokat tesznek az országgyűlési képviselőnek. A siker fokmérője, hogy egy vezetőnek milyen networkje, kapcsolatrendszere van. A belső háborúskodás mindig a fejlődés rovására megy, ezt tudom üzenni mindenkinek. A választókörzetem 19 településének polgármesterei közül amúgy csak 7-8 fideszes, de én mindenkivel hatékonyan dolgozom együtt, aki képes azt nézni, ami közös ahelyett, hogy mi az, ami elválaszt. A továbbiakban is szívesen működök velük együtt, sőt, örömmel kampányolok is akár értük a politikai nézeteiktől függetlenül. Egy jó polgármester ugyanis azt keresi, hogyan tud szövetségesekre szert tenni. Aki máshogy tesz, elvágja a települését a fejlődés lehetőségétől, vagyis az öngyilkosság egy speciális formáját követi el” – értékelt Lázár János.

A képviselő a műsor végén megismételte: az október 13-i választás tétje választókerületünkben is az, hogy az egyes közösségek lakói milyen településen akarnak élni a következő időszakban, hogyan tudják majd menedzselni településüket.