Egyre kevesebb diák tud németül Ausztriában

Egy vizsgálat szerint a diákok negyede nem beszél németül Ausztriában. A fővárosban még rosszabb a helyzet, ott már kisebbségben vannak azok a tanulók, akik beszélik az ország hivatalos nyelvét. Az egyik párt ösztönözné a német nyelvtanulást, de javaslatát egyelőre nem sikerült átültetni a gyakorlatba.

A hivatalos adatok szerint évek óta növekszik azoknak a diákoknak a száma Ausztriában, akik elsősorban nem németül beszélnek. Az osztrák külügyminisztérium vizsgálata szerint a 2017/18-as tanévben a nem német anyanyelvű diákok 0,7 százalékkal voltak többen, mint egy évvel korábban – derül ki az M1 Unió28 műsorából.

A bevándorlók nem tanulják meg a német nyelvet

A statisztikák szerint a diákok 26 százaléka elsősorban nem a hivatalos nyelvet beszéli. Ez csaknem 300 000 tanulót jelent az 1 132 000 diákból. Összehasonlításképp, ez olyan, mintha Debrecenben és Székesfehérváron nem beszélne senki magyarul. Bécsben az országos átlagnál is rosszabb a helyzet, a fővárosban a diákok ötvenkét százaléka használ más nyelvet.

A szakértők szerint a mostani folyamatokat a bevándorlásra lehet visszavezetni. Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője úgy véli, a fontos változás a bevándorlók hozzáállásában tapasztalható, hiszen régebben fontosnak tartották a migránsok, hogy integrálódjanak, napjainkban viszont nem.

Az elmúlt időszakban erősödött meg az a trend, mely szerint a bevándorlók számára nem fontos, hogy elsajátítsák a német nyelvet, még olyan alapszinten sem, hogy képesek legyenek megértetni magukat a szomszédaikkal. Ennek köszönhető, hogy Ausztria behúzta a kéziféket az utolsó utáni pillanatban, és felső korlátot vezet be a bevándorlásban – mondta Pócza István.

A külügyminisztérium adatai szerint a diákok 15,5 százaléka nem is osztrák állampolgár. A leggyakoribb nyelvek a török, a szerb, a román, a szír és az afgán.

A német mint szünetnyelv

Őry Mariann, a Magyar Hírlap külpolitikai rovatvezetője szerint „a migrációnak fontos szerepe volt a nemrég napvilágot látott adatokban, mely szerint Ausztriában a diákok negyedének az anyanyelve nem német, és otthon sem németül beszélnek. Sajnos ez nem újdonság, hiszen már ismert olyan adat is, ami szerint Ausztria lakosságának a negyede migráns hátterű”.

Őry Mariann hozzátette, hasonlók a számok Németországban is. Bécsben súlyosabb a helyzet, nagyjából a lakosságnak a fele migráns hátterű. A tavalyi adatok szerint Ausztria minden negyedik lakosa külföldről érkezett az országba, bár csökken az érkezők száma, így is évente több tízezer bevándorló jelenik meg Ausztriában.

Az osztrák közéletet évek óta foglalkoztatja a németnyelv-tudás kérdése. Az Osztrák Szabadságpártnak egy régi követelése, hogy vezessék be az iskolákban a németet, mint szünetnyelvet, vagyis kötelezzék a diákokat arra, hogy németül beszéljenek a szünetben – hangsúlyozta Őry Mariann. Hozzátette, ez nem igazán valósult meg azóta sem.

Veszélyben az osztrák kultúra

Amennyiben folyamatosan nő egy adott országban az ország nyelvét nem vagy csak részben beszélők aránya, abban az esetben megváltozhat az ország kulturális berendezkedése is – figyelmeztetnek a szakértők.

Palócz André szerint az alapvető gond a nem anyanyelvi diákokkal az, hogyha meghatározó kulturális alapnak az anyanyelvet tekintjük, akkor ennek hiánya az iskolában vagy akár az egyszerű hétköznapi életben komoly kulturális és egyéb feszültséghez vezethet a későbbiekben.

Palócz André az egyre romló tendenciára hívta fel a figyelmet Ausztriában és főként Bécsben. Hozzátette, egyre kevesebb azoknak a diákoknak a száma, akik német anyanyelvvel kerülnek be az iskolarendszerbe.

A Századvég vezető elemzője kiemelte, mindebből az is következik, hogy az osztrák kultúra veszélyben van.

Németországban a gyerekek harmada migrációs hátterű. A kormányzó pártszövetség, a CDU–CSU frakcióvezető-helyettese, Johann Wadephul azt javasolta, hogy addig ne mehessenek iskolába a gyerekek, amíg meg nem tanultak németül.

Forrás: hirado.hu
Fotó: illusztráció