Idén is sikeres volt a jégkármérséklő rendszer
Az elmúlt 35 évben a mezőgazdasági károk 20%-a jégkár volt. Ezek kiküszöbölésére indította el a Nemzeti Agrárkamara a jégkármérséklő-rendszert. A tavalyi próbaév után a 2019-es évben is sikeres volt ennek működése. Erről tartott sajtótájékoztatót Szél István, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke csütörtök délelőtt, Székkutason.
A rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, amely a feláramlással a felhőkbe jut és csökkenti a jégszemcsék méretét. Fontos, hogy a hatóanyagot ne (csak) azon a területen jutassák a légtérbe, ahol a jégeső esik, hanem már a felhő kialakulásának helyén. Ennek érdekében Európában egyedülálló módon, egész Magyarország területén kiépítették a jégkármérséklő-rendszert.
Az országban összesen 986 darab generátor működik, amiből 222 automata, 764 pedig manuális. Csongrád megyében 11 automata működésű és 33 manuális generátor található. A manuális eszközöket főleg tanyákon, illetve mezőgazdasági vállalkozásoknál helyezik el, hiszen ezek kezelése állandó készenlétet igényel. Idén egy csengelei generátorkezelő, Fődi Csaba bizonyult a legjobbnak, aki ezért elismerésben is részesül: Szél István személyesen fogja megköszönni munkáját.
Csongrád megyében 2019-ben hét hónap alatt 62 napot volt bekapcsolva a rendszer. Áprilisban 1 napot, májusban 15 napot, júniusban 19 napot, júliusban 13 napot, augusztusban 10 napot, míg szeptemberben 4 napot működött a jégkármérséklő.
Szél István kitért arra is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer bevezetésével a mezőgazdaságban több milliárdos kárt lehetett megelőzni, emellett a polgári, az ipari és az állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban is megóvták az értékeket.
Fontos megemlíteni, hogy a rendszer nem szünteti meg teljesen a jégesőt, azonban a jég méretét csökkenti. A határ túloldaláról beérkező felhőket azonban a rendszer nem tudja semlegesíteni, így azokból továbbra is hullhatnak nagyobb jégdarabok. A rendszer fenntartása megközelíti a másfél milliárd forintot, amit a kárenyhítési alapból finanszíroznak.
