Mentés Másként – Vizuális kalandozások Makó építészettörténetében címen nyílik kiállítás Vásárhelyen

A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum ad otthont a makói, Karsai Ildikó grafikusművész, Mentés másként – Vizuális kalandozások Makó építészettörténetében címet viselő kiállításának, amelynek megnyitója november 19-én, kedden délután 17:00 órakor veszi kezdetét.

A három teremben látható, ötven darab kiállításra kerülő művel kapcsolatos tudnivalókat Képíró Ágnes, a Tornyai János Múzeum művészettörténésze és a művésznő ismertette lapunkkal.

„A kiállítás alapját egy nemrégiben megjelent kiadvány képezi, amely Makó újjászületésének 320. évfordulójára készült. Mivel a kiadvány a Mentés másként – Vizuális kalandozások Makó építészettörténetében címet viseli, így a kedden megnyitásra kerülő kiállítás is ezt a nevet kapta. Ugyanis a benne szereplő alkotások egy része, -egészen pontosan ötven darab mű válik megtekinthetővé, melyek megalkotója a makói származású, Karsai Ildikó, aki a város építészeti emlékeit a szóbeszédekre, emlékekre, saját kutatásaira, és látványbeli tapasztalataira alapozva ábrázolta – ismertette Képíró Ágnes.”

Nem véletlenül kapta tehát a megjelent kiadvány és az arra épülő kiállítás a Mentés másként címet, amelynek célja Makó újjászületésének 320. évfordulójára való megemlékezés mellett megmenteni/ elmenteni a városról élő képeket rajzok, festmények, grafikák formájában.

Mint megtudtuk a kiállítás megnyitója egybeesik a kiadvány bemutatójával, amelyet Feledy Balázs, művészet író nyit majd meg, aki a kiadványról a grafikusművésszel, Karsai Ildikóval, Urbancsok Zsolt főlevéltárossal, a kiadvány előszójának írójával és szerkesztőjével, és Képíró Ágnes művészettörténésszel beszélget.

Karsai Ildikó, grafikusművész a handmade eszközök technikájának zászlóvivője, akinek ugyan a képgrafikai munkásságának csak egy részét képezi az építészeti grafika, mégis pályáját egyre inkább meghatározza az. Alkotásait a laikusok számára leginkább a színes ceruza használta teszi különlegessé, amely egyébként a grafikai hivatás alapját képezi, amit ő maga immár közel két évtizede űz.

„Képi lenyomatokban kívántam megörökíteni szülővárosom sokak számára ismert és közismert épületeit, amelyek közel sok a feledés homályába veszett. Mindez nagyon fontos mögöttes tartalmakkal bír, amelyek személyes életutakat, kultúrtörténeteket, és emlékeket őriz. Műveimet a korabeli dokumentumok, elbeszélések, emlékek és tervrajzok ihlették. „

Hangsúlyozta, hogy a makói lakosok igen sokat segítettek emlékeik és élményeik felidézésével, közülük kiemelten Tóth Ferenc volt az, aki információival és ismereteivel rendszerint bővítette alkotásainak alapját. De a makói József Attila Városi Könyvtár munkatársai is mindent megtettek annak érdekében, hogy a kiadvány és az arra épülő kiállítás teljes képet adjon a várost egykoron igen csak meghatározó épületeiről.

A grafikák között többek között visszaköszön a Hollósy Kornélia Színház, a Neológ Zsinagóga és a Szent János Kápolna is.

Fotó: Gémes Sándor